Zipernowsky Károly

Zipernowsky Károly magyar villamosmérnök 1853. április 4-én született Bécsben.

A középiskolát Pesten végezte, majd Kecskeméten gyógyszertárban dolgozott. 1872-ben Budán iratkozott be a Királyi József Műszaki Egyetemre (ma Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem). Egyik konferenciáján felfigyelt rá Mechwart András, a Ganz cég ügyvezető igazgatója, aki 25 évesen (1878) nevezte ki a cég villamossági részlegének szervezési igazgatójává. Néhány hónap múlva tervei alapján készen is volt egy új generátor. Ezt az egyenáramú generátort a cég saját öntödéje számára gyártották. Irányítása alatt a Ganz cég úttörő szerepet játszott a magyar váltakozó áramú technológiában.

1882-ben Déri Miksa Zipernowskyval közösen szabadalmat nyújtott be egy öngerjesztett generátorra. Ez a generátor ezer villanykörtét hajtott meg a budapesti Nemzeti Színházban, amely a londoni és a brünni után a világ harmadik színháza volt, amely villanyfénnyel világított. 1883-ban a bécsi nemzetközi villamosipari kiállításon egy 150 lóerős gőzgéppel hajtott egyfázisú váltóáramú generátort mutatott be. Ez nagy ugrás volt a váltóáramú rendszer fejlesztése szempontjából, ami nagy lelkesedést váltott ki: tulajdonképpen azt a problémát oldotta meg, hogy nem lehetett párhuzamosan kapcsolni a váltakozó áramú generátorokat, a forgórészt a gőzgép lendkerekére csatlakoztatva. A gép 1884-től a budapesti Keleti pályaudvar megvilágítására szolgált.

1885-ben jelentős eredményeket ért el a transzformátor fejlesztésében Déri Miksával és Bláthy Ottóval; az általuk feltalált transzformátor vezetéknevük kezdőbetűiből vált ismertté ZBD transzformátorként. A ZBD rendszer egy tetszőleges átmérőjű zárt vasgyűrűs magon és a mag körül tekercsen alapul, amely váltakozó áramot vezet. Rendszerük az energiaátvitelre alkalmas magasabb feszültséget alacsonyabb „szolgáltatási” szintű feszültséggé alakította át (leléptető transzformátor). Ez a találmány koronázta meg kutatási tevékenységét, amelyet 1893-ig személyesen koordinált. Legnagyobb gyakorlati sikere Róma városának villamos erőművek és a hozzájuk kapcsolódó távvezetékek létrehozása volt. 1893-ban Zipernowsky a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem elektromérnök professzora és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Egyeteme az elektrotechnika és különösen a nagyfeszültség területén az élen járt a többi európai egyetemhez képest. 1905-től a Magyar Elektrotechnikai Társaság elnöke. Munkáival jelentős mértékben hozzájárult más AC technológiákhoz is.

Zipernowsky Károly 1942. november 29-én halt meg Budapesten.