Élete
Munkássága
Ragnar Anton Kittil Frisch norvég közgazdász volt. „A gazdasági folyamatok elemzését segítő dinamikus modellek kifejlesztéséért és alkalmazásáért” 1969-ben Jan Tinbergennel együtt megkapta az első Közgazdasági Nobel-emlékdíjat.
Frisch 1895-ben született Oslóban, egy ötvös fiaként. Az arany és az ezüst nagy szerepet játszott a családban. Frisch ősei is sikeresek voltak a nemesfém-kereskedelemben, így 1920-ban egy oslói aranyüzletben tanult. Elvégezte ezt az inasképzést, és kezdetben ötvös lett. Frisch édesanyja biztatására közgazdaságtant kezdett tanulni az Oslói Egyetemen. Ezt 1919-ben fejezte be, majd további tanulmányi látogatásokat tett Franciaországban, Németországban, Olaszországban, az USA-ban és az Egyesült Királyságban. 1926-ban matematikai statisztikából doktorált az Oslói Egyetemen. 1925-ben adjunktusává, 1928-ban egyetemi docenssé nevezték ki az Oslói Egyetemen. 1931 és 1965 között Frisch a közgazdaságtan rendes professzora volt az Oslói Egyetemen. 1932-ben megalapította a Rockefeller által finanszírozott Közgazdaságtudományi Intézetet, amelynek kutatási igazgatója lett. 1930. december 29-én Irving Fisherrel és Charles F. Roos-szal megalapította az Econometric Society-t, amelyet az ökonometria születésének tekintenek.
1930-ban Frisch a Yale Egyetemen, 1933-ban pedig a Párizsi Egyetemen (Sorbonne) töltött be vendégprofesszori tisztséget.
Az 1930-as években Frisch kidolgozta a gazdasági folyamatok matematikailag meghatározott dinamikus modelljeit. A dinamikus elemzési modellek figyelembe veszik, hogy különböző tényezők és hatások befolyásolják egymást. A közgazdaságtan matematikai megfogalmazásának egyik úttörője akkoriban, a tisztán matematikai cikkek a szakfolyóiratokban ritkák. Kutatásának központi szempontja volt az elméleti modellfolyamatok empirikus ábrázolása ténylegesen mérhető mennyiségben. Ez lehetővé tette elméleti gazdasági folyamatok tesztelését statisztikai hipotézis teszteléssel. Ezeket a modellkonstrukciókat a hosszú távú növekedési és tervezési problémák területén használták, és fontosak voltak a fejlődő országok számára. A kutatási eredmények hozzájárultak a gazdasági előrejelzések elkészítéséhez, az államháztartási hiányok és az árfolyam alakulásának előrejelzéséhez. 1933-ban bemutatta az első olyan matematikai gazdasági modellt, amely le tudta írni az üzleti ciklus ingadozásait. Ezek a kutatási eredmények alapozták meg a gazdasági folyamatok irányítását.
