Élete
Munkássága
Salvador Edward Luria olasz-amerikai mikrobiológus volt. 1969-ben Max Delbrück-el és Alfred Hershey-vel megosztva fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott „a vírusok genetikájának és szaporodásának kutatásáért”.
Luria a Torinói Egyetemen tanult orvostudományt, ahol találkozott a leendő Nobel-díjas Rita Levi-Montalcinivel és Renato Dulbeccóval is, 1935-ben doktorált. Az orvosként elvégzett kötelező katonai szolgálat után 1937-től a római La Sapienza Egyetemen radiológiát tanult, ezen keresztül ismerkedett meg Max Delbrück genetikai kutatásaival. 1938-ban ösztöndíjat kapott, hogy az USA-ban Delbrücknél tanulhasson, de ezt megakadályozták az olasz fasiszta kormány rendeletei, amelyek megtiltották a zsidó diákok ösztöndíját. Luria 1938-ban Párizsba ment, és Marseille-n keresztül az Egyesült Államokba utazott, amikor Franciaországot 1940-ben megszállták. Enrico Fermi révén, akinek római intézetében 1938-1939-ben orvosi fizikát és radiológiát tanult, Rockefeller-ösztöndíjat kapott, és Delbrückkel és Alfred Day Hershey-vel dolgozhatott együtt a Cold Spring Harbor Laboratory-ban bakteriofágkísérleteken. Együttműködésük egyik eredménye az 1943-as Luria-Delbrück kísérlet volt. Ugyanebben az évben az Indiana Egyetemen dolgozott, ahol többek között James D. Watson volt a tanítványa, majd 1950-től az Illinoisi Egyetemen, Urbana-Champaignben.
1959-ben a mikrobiológia professzora lett az MIT-n, ahol a sejtmembrán kutatásának szentelte magát. 1972-ben az MIT Rákkutató Központjában helyezkedett el.
Luria 1952-ben fedezte fel a restrikciós enzimek hatását is (amelynek molekuláris genetikai feltárásáért Werner Arber, Daniel Nathans és Hamilton Othanel Smith Nobel-díjat kapott), amikor azt vizsgálta, hogy az Escherichia coli egyes baktériumtörzsei hogyan védik ki a fágok támadásait.
Luria 1947-ben lett amerikai állampolgár. Tagja volt az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiának (1959-től), a Nemzeti Tudományos Akadémiának (1960-tól) és az Amerikai Filozófiai Társaságnak (1964-től), és 1991-ben megkapta a National Medal of Science kitüntetést. 1968-1969-ben az Amerikai Mikrobiológiai Társaság elnöke volt. Luria politikailag is aktív volt, például Linus Pauling mellett az 1957-es atomfegyver-tesztek ellen, és a hatvanas években a vietnami háború ellen harcolt.
