Zsigmond király és felesége, Cillei Borbála alapította meg 1408-ban a Sárkányrendet, amellyel az uralkodói hatalom megerősítését és a belső széthúzás megszüntetését szerette volna elérni. Az elnevezés az egyik legnépszerűbb középkori legendára utal, amelyben Szent György vívja h...
Előző cikkünk vége arról szólt, hogy a fiatal, harcosnak nevelődő spártai fiúkat rákényszerítették az éhezés elviselésére, a kevés táplálék fogyasztására, hogy minél bátrabbak és ravaszabbak legyenek. De volt egy másik érvük is. Plutarkhosz szerint eme „fogyatékos” táplálkozás m...
Joseph Nicéphore Niépce képét tartjuk történelmünk legrégebbi ismert fotográfiájának. A “Kilátás a dolgozószobámból” 1826-ban készült, mely több, mint 8 óra expozíciót igényelt. Ez is jól mutatja, kezdetben komoly technikát és sok időt igényelt egy kép elkészítése. Sokáig...
Az ókori spártaiak neveléséről sokat tudunk, a fiatal fiúk taníttatásáról való tudásunk egyik forrása Plutarkhosz. Mint írta, a spártaiak híres királya, Lükurgosz (képünkön) uralma alatt senki sem nevelhette saját fiát a tetszése szerint: a fiatalokat hétéves korukban csoportokr...
Bár Iulius Caesar megítélése az utókor számára nem egyértelmű, a nagy hadvezér és politikus „munkássága” során bizony akadtak olyan mozzanatok, amelyek némileg aláássák jó hírnevét. A galliai háborújáról szóló leírásában a mai történészek szerint sok az igazság, még az általa me...
Manapság a gazdag, luxuséletet élő fiatalokat nevezi a köznyelv aranyifjaknak, ám eredetileg más értelemben használták a kifejezést. Az arany ifjúság/aranyifjak (Jeunesse dorée) kifejezést először François-Xavier Pagès de Vixouze (1745–1802) író és újságíró fogalmazta meg A f...
A XVII. században tevékenykedő francia Jean Hardouin (1646–1729) jezsuita teológus és könyvtáros szerint az antik görög és latin irodalom majdnem összes alkotása hamisítvány, ami három évszázaddal korábban tevékenykedő ateista szerzetesek egy csoportja munkájának köszönhető. ...
A 19. század egyik legelegánsabb kesztyűjéről van szó, amely a minőségi munka mellett az emberi kegyetlenségről is ismert. A legnemesebb családok egyik elmaradhatatlan kelléke volt a csirkebőr kesztyű. Ahogy reklámozták, az illatos kezű hölgyek előkelő kiegészítője. Számos ke...
A francia forradalom korai szakaszában népszerű lincselési mód lett a nép körében a lámpavasra való akasztás. Joseph de Doué pénzügyminisztert és Louis Bertier de Sauvigny intendánst, a miniszter vejét a párizsi csőcselék a Grève téren egy lámpavasra akasztotta fel és lefejezte....
Szerencsére Magyarország nem tartozik a természeti katasztrófák által erősen fenyegetett országok közé, de történelmünk folyamán sajnos előfordultak súlyos csapások is. 1389-ben olyan erős földrengés rázta meg Budát, hogy leomlott a várban épült Nagyboldogasszony-templom torn...
A Párizs megér egy misét (Paris vaut bien une messe) kifejezést a hagyomány IV. (Navarrai) Henrik (ur. 1572–1610) francia királynak tulajdonítja, aki akkor mondta ezt, amikor trónja megerősítése érdekében áttért a katolikus hitre (1593. július 25-én). A mondat azonban csak az ur...
Nem csupán életében, hanem – főleg – halála után vált igazán híressé Mata Hari (szül. Margaretha Geertruida Zelle, 1876–1917), a legendás kémnő. Táncosnői pályafutásáról és kémkedéssel töltött mindennapjairól számos film és könyv született. Kalandos életét 41 évesen, egy francia...
Talán nem is gondolnánk, de Magyarországon számos uralkodót próbáltak megmérgezni az évszázadok folyamán. Az aktív politikai szerepvállalás már a múltban sem számított életbiztosításnak, amit az is bizonyít, hogy az akkori híresztelések szerint például II. Gézát, III. és IV. Ist...
A Krisztus utáni első pár évszázadban a Római Birodalom görög nyelvű keleti tartományaiban a püspökök kedves, szeretetteljes megszólítása a pappasz volt, amely az „atya” jelentésű görög szó köznyelvi változataként volt használatos. A birodalom nyugati felén csak Róma püspöke kap...
Nyilvánvalóan a híres görög filozófus, Szókratész a leghíresebb olyan öngyilkos az ókorban, aki méregpoharat ivott (miután megvádolták istentelenséggel és a fiatalok megrontásával, képünkön). Bár az ókorban a kardba dőlést tartották a legnemesebb halálnemnek, viszonylag sokszor ...
Különösnek hathat manapság az a régi római szokás, hogy az előkelő polgárok lakomáin csontvázakat és koponyákat ábrázoló alkotások vették körül a vendégeket. Nem csupán a lakomáknak helyet adó helyiségek, a tricliniumok falát festették be ilyen témájú képek vagy mozaikok, hanem ...
Az ókorban a görögök gyakran említették édesapjuk nevét nyilvánosan – Platón például „Arisztón fiaként” nevezné magát –, a klasszikus korban csak egyetlen nevet viseltek. A rómaiak ellenben három névvel rendelkeztek: praenomennel (egyéni név), nomen gentilével (nemzetségnév) és ...
A történelem máig egyik legnagyobb rejtélye, hogy mi történt a világhódító Nagy Sándor holttestével. Az uralkodó maradványait egykori alvezéreinek egyike, Ptolemaiosz Alexandriába vitte, ahol a bebalzsamozott teste kristályszarkofágban, vértezetbe öltöztetve a Szóma néven ismert...
Ha hihetünk a fennmaradt ókori forrásnak, akkor a Kr. u. III. században élt „barbár” – gót földműves apa és alán anya gyermekeként született – uralkodó, I. Maximinus Thrax (ur. 235–238) volt a leghatalmasabb termetű és legerősebb római császár. A magasságáról beszámoló egyetlen ...
Bár sokak szerint a szabadkőművesség hosszú évszázadokkal ezelőtt jött létre, valójában a felvilágosodás idején alapították meg az első páholyokat. A legelsőt 1717-ben Londonban hozták létre antik, középkori, reneszánsz újplatonista és felvilágosodás köri szimbólumokat és szerta...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatvédelmi irányelvek
