A különleges házi kedvenc mellett a történet is feledésbe merült volna, ha az 1960-as években nem találják meg felújítás közben a csontokat.

Könyv is született a történetről, amelyet hosszas kutatás után írt Silvio Bedini amerikai történész, aki szerint I. Mánuel portugál király ajándéka volt az akkori pápának.

Nem csak ajándéknak szánta, hiszen a barátság és a kereskedelem megszilárdításának jelképeként adományozta az állatot, amit X. Leó különösen nagy örömmel fogadott. Megszerette, majd házi kedvencként otthonában tartotta a több méter magas elefántot, sőt, minden ünnepi felvonulásra magával vitte, melynek hátára fel is ült. Az elefánt a Hanno nevet kapta.

Nem volt véletlen a választás, hiszen maga a kereskedelmi vonal Portugália és India közt volt, mely Egyiptomon is áthaladt, az ottani portékába pedig az elefánt is beletartozott.

A csodaszámban tartott állat sajnos nem élt sokáig, hiszen az ajándékozást követően két éven belül elpusztult. A pápa kérésére a vatikáni Belvedere-udvarban temették el 1516-ban. A csontokat az 1960-as években fedezték fel, majd kötötték össze a feljegyzésekkel.