Élete
Munkássága
Lise Meitner osztrák-svéd fizikus volt, egyike azoknak, akik felelősek a protactinium elem felfedezéséért és a maghasadásért. Amíg a berlini Kaiser Wilhelm Kémiai Intézetben a radioaktivitáson dolgozott, 1917-ben felfedezte a protactinium-231 radioaktív izotópot. 1939 februárjában unokaöccsével, Otto Frisch-lel együtt publikálta az atommaghasadás első fizikai-elméleti magyarázatát, amelyet Otto Hahn és asszisztense, Fritz Straßmann indított el 1938. december 17-én, és radiokémiai módszerekkel mutatott be. Albert Einstein „német Marie Curie”-ként méltatta.
Doktori kutatását 1905-ben fejezte be, Meitner a második nő lett a Bécsi Egyetemen, aki fizikából doktorált. Tudományos pályafutása nagy részét a németországi Berlinben töltötte, ahol a Kaiser Wilhelm Institute fizikaprofesszora és osztályvezetője volt; ő volt az első nő, aki fizikaprofesszor lett Németországban. Ezeket a pozíciókat az 1930-as években a náci Németország zsidóellenes nürnbergi törvényei miatt elvesztette, majd 1938-ban Svédországba menekült, ahol sok éven át élt, végül svéd állampolgár lett.
1938 közepén Meitner Otto Hahn és Fritz Strassmann vegyészekkel a Kaiser Wilhelm Intézetben megállapította, hogy a tórium neutronokkal történő bombázása különböző izotópokat eredményez. Hahn és Strassmann az év végén kimutatta, hogy bárium izotópjai képződhetnek urán bombázásával. December végén Meitner és Frisch kidolgozta egy ilyen hasadási folyamat fizikáját. A Nature 1939. februári számában megjelent jelentésükben a „hasadás” nevet adták. Ez az elv vezetett az első atombomba kifejlesztéséhez a második világháború alatt, majd más nukleáris fegyverek és atomreaktorok kifejlesztéséhez.
Meitner nem kapta meg megosztva az 1944-es kémiai Nobel-díjban az atommaghasadásért, amelyet kizárólag régi munkatársának, Otto Hahnnak ítéltek oda. Számos tudós és újságíró „igazságtalannak” nevezte a kizárását. A Nobel-díj archívuma szerint 1924 és 1948 között 19 alkalommal jelölték kémiai Nobel-díjra, 1937 és 1967 között pedig 30 alkalommal fizikai Nobel-díjra. Számos egyéb kitüntetésben is részesült, köztük a 109 kémiai elem meitnerium elnevezését 1997-ben.
