Korszak: 19. század
Nemzetiség: Magyar

Eötvös Loránd

Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston fizikus, egyetemi tanár, akadémikus 1848. július 27-én született Budán.

Ma elsősorban a gravitációval és a felületi feszültséggel kapcsolatos munkájáról, valamint a torziós inga feltalálásáról emlékeznek rá.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a magyarországi ELTE Geofizikai Intézet mellett az Eötvös-kráter a Holdon, az 12301 Eötvös aszteroida és a lorándit ásvány is az ő nevét viseli, valamint egy csúcs (Cime Eotvos) a Dolomitokban.

Eötvös Loránd először jogot tanult, de hamarosan áttért a fizikára, és külföldre ment továbbtanulni Heidelbergbe és Königsbergbe. Doktori fokozat megszerzése után Budapesten egyetemi tanár lett, és közel fél évszázadon át játszott vezető szerepet a magyar tudományos életben. A nemzetközi elismerést először a kapillárissal kapcsolatos innovatív munkáival, majd kifinomult kísérleti módszereivel és kiterjedt gravitációs terepi vizsgálataival vívta ki.

Eötvösre a gravitációval kapcsolatos kísérleti munkáiról emlékezünk ma, különösen a gravitációs és a tehetetlenségi tömeg ekvivalenciájának (az úgynevezett gyenge ekvivalencia elvének) tanulmányozásáról, valamint a Föld felszínén lévő gravitációs gradiensről. A gyenge ekvivalencia elv kiemelkedő szerepet játszik a relativitáselméletben, és az Eötvös-kísérletet Albert Einstein is idézte 1916-os The Foundation of the General Theory of Relativity című írásában.

A gravitációs gradiens mérése fontos az alkalmazott geofizikában, például a kőolajlelőhelyek elhelyezkedésében. A gravitációs gradiens CGS-egységét az ő tiszteletére eotvosnak nevezték el.

Eötvös Loránd 1886-tól haláláig a Budapesti Tudományegyetemen kutatott és tanított, amelyet 1950-ben róla neveztek el (ELTE).

Eötvöst Loránd 1919. április 8-án hunyt el Budapesten.