Kategória: Történelem
Csoport: Történelem

Mennyibe került Róma?

Kr. e. 31-ben Octavianus (négy évvel később felvett nevén Augustus) hatalomra jutásával ért véget a Rómában hosszú éveken át dúló polgárháború. Egyeduralma azonban nemcsak a katonai sikereinek volt köszönhető, hanem példátlan bőkezűsége révén is a maga pártjára állította az embereket. A szétzilált köztársaság „helyreállításának” programjával lépett fel, amely azonban hatalmas költségekkel járt.

Augustus pontos kimutatást vezetett a kiadásokról, amit a Res Gestae Divi Augusti (Az isteni Augustus tettei) elnevezésű, töredékesen fennmaradt írásában is olvasható: a számos építkezés, ételosztás, a kincstár, a nép vagy éppen az elbocsátott katonák számára történő adakozás költsége mintegy 600 millió denarius volt; ez mintegy 2700 tonna ezüst értékének felelt meg. Ráadásul azokat a kiadásokat, amelyeket színi látványosságokra, gladiátori játékokra és atlétákra, állathajszákra és tengeri ütközetekre költött, valamint azt a pénzt, amelyet a kolóniáknak, municipiumoknak, a földrengéstől és tűzvésztől elpusztított városoknak, vagy esetenként olyan barátainak és senatoroknak adományozott, akiknek a becslését (census) ő intézte, számba sem lehet venni. Így tehát ennyibe került a köztársaság helyreállítása.

Magyarok fedezték fel Augustus végrendeletét
1555-ben egy magyar küldöttség tartott II. Szulejmán szultánhoz. A tudós és humanista pap, Verancsics Antal által vezetett követség tagjai Ankarában, egy romtemplom megmaradt falában felfedezték Augustus császár végrendeletét – amelyet Kr. u. 13-ban bízott a Vesta-szüzekre –, pontosabban annak máig legteljesebb maradványát. A Monumentum Ancyranum (Ankarai emléktábla) néven ismertté vált szöveget a XVI. század legfontosabb régészeti leleteként tartják számon. Az eredeti szöveget, azaz a császár beszámolóját a birodalom helyzetéről Tiberius vésette föl a Mars-mezei családi mauzóleum előtt álló két bronztáblára, azonban azok elvesztek. A beszámolót a princeps latinul írta, görög fordítását a keleti provinciák lakói kedvéért készítették el.

(Képünkön: Augustus ezüst denariusa, Kr. e. 19–18.)