Agytörő legfrissebbek

Amikor gyapotot termesztettek Magyarországon

Noha senki sem sírja vissza az 1950-es évek Magyarországát, a kommunista […]

Miért váltak népszerűvé a post mortem fotók?

Manapság el sem tudnánk képzelni, hogy egy elhunyt rokonunkkal készítsünk közös […]

A magyar alapítású Sárkányrend

Zsigmond király és felesége, Cillei Borbála alapította meg 1408-ban a […]

Koncert az élhetetlen Antarktiszon

Az emberi kreativitás határtalan. Számos Guiness rekord született az előző […]

Így nevelték és szerették a fiúkat a spártaiak II.

Előző cikkünk vége arról szólt, hogy a fiatal, harcosnak nevelődő spártai […]

Miért nem mosolyogtak a régi fotókon?

Joseph Nicéphore Niépce képét tartjuk történelmünk legrégebbi ismert […]

Így nevelték és szerették a fiúkat a spártaiak I.

Az ókori spártaiak neveléséről sokat tudunk, a fiatal fiúk taníttatásáról való […]

Mi a kapcsolat a százszemű óriás és a páva között?

Még manapság is sokszor használjuk az árgus szemekkel figyel kifejezést, […]

Szókratész szerint a kabócák előző életükben emberek voltak

A görög mitológiában a kabóca az újjászületés és a hallhatatlanság szimbóluma […]

Caesar, a népirtó

Bár Iulius Caesar megítélése az utókor számára nem egyértelmű, a nagy hadvezér […]

Agytörő közösség

Szeretettel várjuk közösségünkbe a történelmet érintő érdekes és misztikus cikkeket és adatokat kedvelőket.

Anna
Anna

Anna héber eredetű bibilai név, amely a Hannah, Channáh névből ered. Jelentése: kegyelem, Isten […]

Anikó
Anikó

Anikó héber-magyar eredetű név, az Anna név Erdélyben szokásos régi becézőjéből keletkezett. Ma már […]

Orvostudomány

Kószi Hippokratész (i.e. 460-377 körül) már a saját ideében csodadoktornak számított. Nevét az az iskola is megkapta, melynek ő maga volt a vezetője. Máig meghatározó természettudományos műveket írt, számos felfedezés köthető hozzá, nem véletlenül vélték úgy, Aszklépiosz, a gyóg...
Már az ókorban is az egyik leggyakoribb kábítószernek számított az ópium. A görögöknél a mágikus tulajdonságokkal felruházott máknövény fontos szerepet kapott a gyógyításban és a vallási szertartásokon. A máktermesztés központja Mekoné (a „mákváros”) volt, egy mítosz szerint Dém...
Kevesen tudják, de egy 150 évvel ezelőtti öngyilkosság áldozatáról mintázták az arcot. Az 1800-as évek végén történt, hogy egy fiatal, 16 éves lány testét a Szajnában találták meg. Holtestét kihúzták, majd patológiai vizsgálatok alá vetették. Megállapították, hogy nem tört...
Az ókori Egyiptomban az orvosok az akkori civilizációkhoz képest magas színvonalú tudással rendelkeztek, számos praktikát és receptet alkalmaztak a különböző betegségek és nyavalyák kezelésére. Ezért is tűnhet furcsának, hogy az állati ürüléket számos kór gyógyítására használták...
Már a 17-18. században is szükségesnek tartották a plasztikai beavatkozásokat, akkor is a külső rendbetételéről szólt, bár teljesen más okból. Konkrétan a test bizonyos részeinek elhalása miatt volt fontos az operáció, így aki “kés alá feküdt”, egyértelműen betegnek számított...
Sokan szívják, de kevesen ismerik a függőséget okozó növény történetét.  Napjainkban már a dobozon is fel kell tüntetni használatának következményeit, hiszen egyértelműen egy ártalmas tevékenység, kezdetben viszont pont, hogy orvosságként vált ismerté. Feltehetően Közép-Am...
Körülbelül 20-25 szerzetesről tudunk, akik saját magukon végeztek megfelelő eljárásokat, hogy mumifikált testük még sokáig megmaradjon. Mindezt a végtelen meditáció nevében. Egyáltalán nem gyakori ez a fajta eljárás, még a buddhisták körében sem, hiszen kevesen hisznek ennek ...
Napjainkban is fogadalmat tesznek az orvosok, ez kötelező előírás, de a szöveg és a tartalom is változott az elmúlt időszakban, így maga a fogadalom is lényegesen változott. A hippokratészi (latinul Hippocratis Jusjurandum) az ókori Görögországban keletkezett orvosi eskü, ame...
Egy magyar királylány XII. századi újításai mind a mai napig élnek.
A múmiapor története a X. században kezdődött, a Perzsa birodalomban. Emberi múmiákból készítették mumifikálódott testek porításával, amely még a XIX. században is használt gyógymód volt.  A múmiaport gyógyszerként eleinte vérzéscsillapításra, külső sérülések gyógyulásának el...
Napjainkban sziámi ikreknek nevezik azokat, akik rendellenesen, teljesen szét nem vált egypetéjű ikrekként születnek. Már az ókorban is jegyeztek fel ehhez hasonlót, de az elnevezés mégis egy kínai testvérpárhoz köthető. Hamar terjedt a hír, mikor egy halász fiaiként világra ...
2015-ben kapott ismét figyelmet az a könyv, melyet a 16. században kezdtek írni és máig alapja az orvoslásnak.  Abban az évben vehette át a Nobel-díjat Tu Ju-ju, az első kínai nő, aki olyan artemizini-származék hatóanyagot fedezett fel, amely komoly szerepet játszik a ma...
Az Újbirodalom legnagyobb, leghíresebb fáraójának tartják a mai napig, akit a Királyok völgyében lévő sírkamrába temettek. Testét akkoriban átvitték az úgynevezett királyi rejtekhelyre, melyről nem készült feljegyzés. Ott biztonságban tudhatták földi maradványait, egészen 1881-i...
Hiába tűnik ma már inkább kínzásnak amit a régi kor doktorai, tudósai tettek, fontos része volt a ma ismert tudománynak.  Ebben a témában hamar felmerül John Taylor neve és munkája, aki a 18. századi sebészet úttörőjének számított abban az időben. Londonban tanult, ahol eldön...
Számos siker köthető olyan személyekhez, akik vakon születtek, vagy életük közben váltak azzá. A leghíresebb neveket sorakoztatjuk fel. A feljegyzések szerint már 1360-ban élt olyan hadvezér, Jan Zizka, aki gyerekkorában fél szemére, majd egy csata során mindkét szemére megva...
Több kivégzésre alkalmas eszközt és ötletet felsorakoztattak 1886-ban New York államban, mikor a kormányzó az akasztásnál kissé humánusabb módszereket kért. A döntő bizottság úgy határozott, hogy erre az elektromos szék lesz a legalkalmasabb. Az akkor már híres feltaláló és v...
A nyaktiló feltalálása óta foglalkoztatta a tudósokat (is), hogy vajon mennyi ideig van tudatánál egy lefejezett ember, azaz meddig él egy levágott fej? Különböző források szerint ugyanis számos alkalommal grimaszoltak vagy forgatták a szemüket a testtől elválasztott fejek. Vann...
A máig emlegetett magyar származású illuzionista volt az egyik, aki nem csak megalapozta, de híressé tette a mutatványosok világát. Ennek ellenére kevesen tudják mi okozta halálát. Weisz Erik 1874. március 24-én született Budapesten. Cipőpucolóként és újságkihordóként kezdte,...
A történelem folyamán számos gyógymódot kísérleteztek ki különböző betegségek gyógyítására, közülük néhány még manapság is megállja a helyét. Voltak azonban olyan kísérletek, tanácsok, javallatok is, amelyek inkább meghökkentő voltuk miatt érdemesek felelevenítésre. Közéjük tart...
Legfőképp a kínos pillanatok elkerülése miatt volt jó gondolat, mára pedig egy teljesen hétköznapi tárggyá vált az orvoslásban. Egy francia orvos nevét emelhetjük ki, aki a betegek ápolása mellett a zenével is kiemelten foglalkozott. Szabadidejében furulyákat faragott, amely ...