A történelem folyamán számos gyógymódot kísérleteztek ki különböző betegségek gyógyítására, közülük néhány még manapság is megállja a helyét. Voltak azonban olyan kísérletek, tanácsok, javallatok is, amelyek inkább meghökkentő voltuk miatt érdemesek felelevenítésre. Közéjük tartozik a dohányfüsttel való beöntés praktikája.
A dohány a XVI. században vált széleskörűen ismertté Európában, s hamarosan csodatevő szerként tartották számon. 1650-ben Angliában felakasztottak egy cselédlányt újszülött gyermeke megöléséért, ám a boncolás megkezdése előtt kiderült, hogy még nem halt meg. Ekkor egy orvos javaslatára dohányfüstöt pumpáltak az alfelébe, aminek hatására életre kelt, s a csoda hatására királyi kegyelemben részesült. Egy évszázad múlva már egyenesen úgy vélték, hogy ez a módszer különlegesen alkalmas vízbe fulladt emberek újraélesztésére, így Londonban, a Temze mentén egyenesen olyan eszközöket telepítettek meghatározott távolságban a folyópartra, amelyek segítségével azonnal megkezdhették a bajba jutott „vízihullák” újraélesztését – dohányfüst alkalmazásával.
Az akkori magyar orvosok is ismerték a különös módszert: 1789. január elsején jelent meg Komáromban a Mindenes Gyűjtemény elnevezésű, egyebek mellett orvosi tanácsokat is közlő, magyar nyelvű folyóirat, amelyben már olvashatók a dohányfüst-beöntéssel kapcsolatos tudnivalók is. A Péczeli József által szerkesztett lap szerint a megfagyott emberek újraélesztése esetén is alkalmazható a módszer (amit kristély és allövet szóval is illetnek) – bár az életmentők eredetileg a dohány főzetét pumpálták a belekbe, csak később alkalmaztak füstöt. Furcsa és sajátos eszközöket (jobb oldali képünkön) fejlesztettek ki a művelet sikeressége érdekében, ugyanakkor ha éppen nem volt kéznék megfelelő szerkentyű, akkor megtette egy kettétört pipaszár is: a kupak nélküli végét kell a szerencsétlen ember végbelébe dugni, míg egy másik pipából való füst kerül a pipaszár bélből meredező nyílásába. Természetesen nincs sok sikeres életmentő akcióról feljegyzés, ennek ellenére egészen a XIX. század elejéig alkalmazták több más betegség – például sérv – kezelésére is.
Dr. Kiss László: A seregélyfürdőtől a kristélyig
Lydia Kang–Nate Pedersen: Quackery: A Brief History of the Worst Ways to Cure Everything
