A háború alatt a nácik kirabolták a világot. Az aranyra a háborús gépezet fenntartásához volt szükségük. Vajon a háborús vereség után minden vagyonuktól megfosztották őket, vagy egy részét sikerült elrejteniük? És segíthetett nekik a lopott vagyon kifehérítésében?

Az I. Világháború után a németek helyzete kilátástalannak tűnt, az ország komoly hadisarcot fizetett, melyet az ország lakossága igazságtalannak vélt. Mivel nem voltak hajlandóak fizetni, a francia-belga egységek 1923 januárjában megszállták a Ruhr-vidéket, melynek köszönhetően a német gazdaság teljesen összeomlott. A hiperinfláció és a márka értéktelenné válás a kereskedelem végét jelentette és éhínség vette kezdetét.

Amerikai megváltás

A kialakult gazdasági helyzet sok hitevesztett embert a szélsőséges nézeteket valló nácik felé sodort. Az USA a Dawes-terv mentén igyekezett a német gazdaságot talpra állítani, mely részeként 200 millió dolláros kölcsönt nyújtottak, az összeg felét az amerikai J. P. Morgan fizette. Augusztusra a német márkát lecserélték, és Németország fizetőképessé vált.

A német ipar amerikai kézbe kerül

Az amerikai tőke áramlani kezdett Németországba és a kölcsönért cserébe a német vállalatokból részesedést kaptak az amerikaiak. Példának okáért az IG Farben, ami 1930-ban Adolf Hitler kampányának csaknem felét finanszírozta és amely segítsége nélkül a nácik nem lettek volna képesek a II. Világháború kirobbantására, ekkoriban az amerikai Standard Oil Company irányítása alatt működött, amit John D. Rockefeller amerikai milliárdos alapított.

Előre nem látott csőd

Az amerikai J. P. Morgan a General Electric segítségével uralta a német elektrotechnikai ipart – az AEG-t és a Siemenst is. 30 százalékos részesedése volt a Focke-Wulf repülőgépgyárban is, de az Opel is az irányítása alatt volt. Henry Ford a Volkswagen kizárólagos tulajdonosa volt. 1929. október 24-én azonban eljött a New York-i tőzsdekrach. Az USA azonnal kérte a kölcsön lefizetését, mely következtében a német gazdaságot ismét csapás érte és darabokra hullott.

A hadisarc elmaradt

Ez azonban remek alkalmat teremtett Adolf Hitler számára. Az NSDAP 1930-ban sikert ért el a választásokon, a nagy német cégek hathatós támogatása mellett (Thyssen, IG Farben és mások), melyek amerikai tőkére támaszkodva maradtak fenn. Ezt követően három esztendővel Hitler demokratikus eszközökkel Németország kancellárja lett. Az angol-amerikai kormányzatok ekkor pozitívan álltak a felálló új német kormányhoz, így azt is nagyvonalúan elnézték, hogy a hadisarcot nem fizette tovább.

Hjalmar Schacht

Barát a Bank of England élén

Hjalmar Schacht német közgazdász és hadisarc elleni aktivista jelentékeny szerepet játszott Adolf Hitler hatalomra jutásában. Ő volt annak a petíciónak a kezdeményezője, amelyben Hindenburgtól, az akkori elnöktől az iparosok követelték Hitler kancellárrá választását. 1933-ban a Birodalmi Bank élére került, később pedig német gazdasági miniszter lett. Schacht volt az, aki az 1933-as USA-beli látogatásakor egymilliárd dolláros kölcsönt egyezett le Németország számára, majd júniusban újabb kétmilliárdot, miután találkozott barátjával, Montague Normannel a Bank of England igazgatójával.

Miből finanszírozzunk háborút?

Adolf Hitler megválasztását követően a Lebensraum kiépítésén fáradozott, melyet elsősorban katonai úton kívánt kiteljesíteni. Ehhez pénzre volt szüksége és ekkor a német aranytartalék a nulla felé konvergált, mindössze 55 millió dollárt ért. A megoldás a németek által elfoglalt területek aranytartaléka és a zsidó vagyon lett.

Az elfoglalt területek aranytartaléka

A II. Világháború kitörése előtt, az Anschluss során (1938-ban Németországhoz csatoltál Ausztriát) és az azt követő csehországi megszállás során (1939 márciusa) 71 millió dollárnyi aranytartalékhoz jutottak, a háború évei alatt újabb 550 millió dollárnyi aranyat zsákmányoltak, 233 milliót Belgiumtól, 193 milliót Hollandiától. Az ellopott aranyat a nácik a BIS segítségével halmozták fel. Ezt a bankot 1930-ban hozták létre a hadisarcok törlesztésére, amit Németország fizetett. Németország, Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország és három amerikai magánbank házták létre.

A zsidók törvényes meglopása

Az újabb aranyforrás a nácik számára a zsidó vagyon volt. Adolf Hitler hatalomra kerülését követően azonnal a társadalom peremére szorította őket az üldöztetések és támadások sorozata. Az első koncentrációs tábor 1933 márciusában jött létre Dachauban, és 1935-ben kiadták a nürnbergi törvényeket, melyben meghatározták, hogy ki a zsidó és ki nem az. A vállaltok vezetőségében többé nem lehettek vezetők zsidó származásúak és vagyonukat, nem zsidó származásúaknak adták. A zsidó emberek emigrációját támogatták, azonban vagyonuk a Német birodalmat illette.

A végső megoldás

Ausztria megszállása után 1938-ban a zsidó származásúak ugyanazt a bánásmódot szenvedték el, azzal a különbséggel, hogy ott gyorsabb volt a folyamat, és ugyanez történt a Cseh-Morva Protektorátusban is 1939 márciusa után.

A nácik aranytartalékát a koncentrációs táborokba került zsidók jegygyűrűiből és aranyfogaikból beöntött arannyal is feltöltötték. Csak Auschwitzban 8 tonna aranyat gyűjtöttek össze ezzel a módszerrel.

Számlájukról néhány márkát vehettek le, melyből családjukat láthatták el. 1941 őszén megindult a zsidók deportálása a koncentrációs táborokba.

Kitépett fogak

A zsidókat gyülekezőhelyükre terelték, ahol maradék vagyonuktól és méltóságuktól megfosztva egy számot kaptak. A lakásaik kulcsát le kellett adniuk és minden vagyonuk a német birodalomra szállt. A náci vezérek eleinte saját gyűjteményeikbe gyűjtötték be a zsidók elvett ékszereket, festményeket és egyéb értéktárgyakat, később ezeket is felhasználták a birodalom finanszírozására.

Forrás 3. Évezred extra [2020. Ősz]
Következő cikkHova tűnt a Harmadik Birodalom véres aranya? [2. rész]

Hozzászólok a cikkhez

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét