Kószi Hippokratész (i.e. 460-377 körül) már a saját ideében csodadoktornak számított. Nevét az az iskola is megkapta, melynek ő maga volt a vezetője. Máig meghatározó természettudományos műveket írt, számos felfedezés köthető hozzá, nem véletlenül vélték úgy, Aszklépiosz, a gyógyítás istenének leszármazottja.
Az “orvostudomány atyjának” tartják, és még napjainkban is rá esküsznek a frissen végzett doktorok mikor átveszik diplomájukat. Ennek ellenére kevesen tudják, hogy mely csodaszerre esküdött ő maga, amely elmondása szerint hosszú életet adott neki.
Több kutatás is indult az előző években, mely az ő elképzelésére alapul, amivel le tudnák győzni a rezisztens baktériumokat. Ez nem más, mint a méz és az ecet.
A tudós mézet ajánlott a láz ellen, a fekélyek és gennyes sebek kezelésére, és már az ecetet is felhasználta csíraölőként. Híres filozófus társai, Démokritosz és Püthagorasz is éltek ezekkel a tanácsokkal, így talán valóban a sok méznek köszönhetik hosszú életüket. A feljegyzések szerint Démokritosz 100 évesen hunyt el.
2023-ban indultak olyan nagyszabású kutatások, melyek a méz és az ecet felhasználásával érnének el áttörő sikereket. A mézes ecet mindig is fontos volt az orvoslásban, az előző századokban is ezzel tisztították a sebeket, ezzel csökkentették a duzzanatokat. A kötések alá téve kifejezetten hatásosnak bizonyult.
