Élete
Munkássága
Petzval József 1807. január 6-án született Szepesbélán született.
Petzval a budai (ma Budapest része) Institutum Geometricumban (jelenleg Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) tanult, majd tanított. 1841 és 1848 között a Gyakorlati Geometriai és Hidrológiai/Építészeti Intézetet vezette. Miután 1836-ban meghívták a Bécsi Egyetemre, Petzval 1837-ben elvállalta a matematika tanszékét, és 1877-ig matematikaprofesszorként dolgozott.
A matematikán kívül a mechanikával, ballisztikával, optikával és akusztikával is foglalkozott. Petzval 1873-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Petzval a geometriai optika, a modern fényképezés és filmművészet egyik fő megalapozójaként tartják számon. Találmányai közé tartozik a ma is használatos Petzval portrélencse és operaszemüveg. Nevéhez fűződik a Laplace-transzformáció felfedezése is, és az optikai rendszerek aberrációjával kapcsolatos kiterjedt munkájáról is ismert.
Petzval eredményeit ma a filmművészetben, a csillagászatban és a meteorológiában használják. Az Astro-Petzval-Objektiv objektívet a csillagászatban használják. Ez az objektív torzításmentesen ábrázolta az égbolt nagy részét, valamint lehetővé tette galaxisok és csillagmezők fényképezését. A német optikai cégek (Töpfer, Voigtländerkorrigie, Zeiss) az 1940-es évekig gyártották a Petzval objektívet.
Petzval legnagyobb hozzájárulása az optikához az optikai lencserendszerek felépítésének és korrekciójának elméleti alapjai.
1891. szeptember 17-én halt meg Bécsben.
