Az hollandiai Enschede városában működő tűzijátékgyárban 2000. május 13-án, szombaton történt robbanás 23 embert ölt meg, 947 embert megsebesített, és elpusztította a város Roombeek városnegyedét.
Helyi idő szerint 15 óra körül kapta a tűzoltóság az első segélyhívást az Enschede városközpontjától északra található Roombeek kerületben lévő S.E. Fireworks területén keletkezett tűz miatt. A tűz oltására eleinte tizenkét tűzoltó egy tűzoltóautóval és forgótányéros létrával vonult ki, úgy azt hitték, hogy rövid időn belül sikerül megfékezni a tüzet. Azonban nemsokára már a tűzijátékok is felrobbantak, ezért számos bámészkodó tolongott az utcákon, hogy megnézzék a nem mindennapi látványt. Ezt a jelenetet néhány videós megörökítette.
Végül 15 óra 30 perc körül heves robbanások sorozata történt a helyszínen tűzijátékkal megtöltött, meggyulladt konténerekből. A két fő robbanás, amelyek körülbelül 60 másodperces különbséggel történtek, valószínűleg nagyobb mennyiségben robbantottak fel illegálisan tárolt bombákat, amelyek célja a tiszta villanás és detonáció elérése egy nagy tűzijátékban. Puskapor helyett, olyan töltettel volt töltve, amely szinte kizárólag a pirotechnikában használt keverék kálium-perklorátból és nagyon finom eloszlású alumíniumporból áll és ami lényegesen nagyobb robbanóerejű. Az első robbanás körülbelül 800 kg TNT-nek felelt meg, a sokkal nagyobb második robbanás 4000-5000 kg TNT-nek felelt meg. Az elsősorban a második robbanás okozta nyomáshullám olyan erős volt, hogy a robbanás forrása körüli vasbeton épületek az alapfalakig megsemmisültek, a törmelékek 800 m-re repültek el, az ablakok pedig 1,5 km-es körzetben betörtek. A robbanás nyomását 60 km-re lehetett érezni; az Enschede feletti füstoszlop 50 km-re is látható volt. Még a Szövetségi Geotudományi és Természeti Erőforrások Intézetének infrahang-mérőrendszerei az Enschedétől körülbelül 625 km-re lévő bajor erdőben is regisztrálták a heves robbanások nyomáshullámait 36 perccel később.
Összesen 177 tonna tűzijáték robbant fel. További károkat okozott, hogy a repülő petárdák a környező házak tetejét csapták be, és lángra lobbantak. A szomszédos Grolsch sörgyár leégett. Az ott keletkezett tüzet még azelőtt eloltották, hogy az elérte volna a hűtőberendezéseket, amiből a hűtőközeg szabadulhatott volna fel, több tonna mérgező ammóniát okozva. Összességében körülbelül 5 km² területet érintett a kár.
Az enschedei művelet során a Borken körzet és más települések mentőszolgálatai és tűzoltóegységei támogatták a holland erőket. Csak Németországból 200 segélyszolgálatot vezényeltek be 40 járművel és nyolc mentőhelikopterrel.
Történések időrendben:
- A tűzjelző rendszer kioldása 15:01-kor.
- Első bejelentés a tűzről járókelőktől 15:02-kor.
- Az első tűzoltóautó négyfős legénységgel érkezik a helyszínre 15:08-kor.
- Az első mentőautó 15:16-kor érkezik a helyszínre.
- A tüzet 15:27-kor uraltnak tekintik.
- Az első tűzijáték-tartály 15:33-kor felrobban, és láncreakciót vált ki.
- 15:34-kor bekövetkezik az első nagy robbanás.
- Utolsó, pusztító robbanás 15:35-kor történik.
- A katasztrófavédelmi terv 16:15-kor lép életbe.
Következmények, okok
A robbanás és a repülő törmelék miatt 23-an haltak meg, köztük négy tűzoltó és 947-en megsérültek. Több mint 200 ház és lakás teljesen megsemmisült, és körülbelül 300-at lakhatatlanná nyilvánítottak. Összesen mintegy 1500 ház sérült meg. A pusztítás következtében kezdetben 1250 ember vált hajléktalanná. A biztosítási kárt egymilliárd guldenre (körülbelül 454 millió euróra) becsülték.
A katasztrófa hatalmas mértékének egyik magyarázata az volt, hogy a központi komplexum belső tűzvédelmi ajtói, amelyek megfékezhették volna a tüzet, nyitva maradtak. Elméletileg a robbanást nagyon valószínűtlennek tartották, mivel a tűzijátékokat zárt bunkerekben tárolták, amelyeket kifejezetten az ilyen kockázat minimalizálására terveztek. A szállítókonténerek illegális használata azonban csökkentette a biztonságot, különösen azért, mert a földszinten szorosan egymás mellé helyezték őket, és sem földmunkával, sem más módon nem választották el őket.
Egy héttel a robbanás előtt az SE-t auditálták. Úgy ítélték meg, hogy a cég megfelelt az összes hivatalos biztonsági előírásnak, miközben a legálisan behozott tűzijátékot a holland hatóságok megvizsgálták és biztonságosnak ítélték. A robbanás után azonban Roombeek érintett kerületének lakói – egy szegény, munkásosztálybeli negyed – a kormány tétlensége és érdektelensége miatt panaszkodtak, mondván, hogy az egész katasztrófa csak arra várt, hogy megtörténjen.
Amikor 1977-ben épült, a raktár a városon kívül volt, de az új lakóterületek építésével lakások vették körül. A lakosok és a városi képviselők azt nyilatkozták, nem is tudták, hogy a környékükön tűzijáték-raktár van.
Tárgyalás, következmények
2002. március 4-én kezdődött az Almelo Bíróságon a tűzijáték-gyár két vezetője (Rudi Bakker és Willie Pater) emberölés, valamint a környezetvédelmi és biztonsági előírások megsértése miatti állt bíróság elé. 2002. április 2-án mindkettőjüket felmentették a nem szándékos emberölés vádja alól; de mindegyiküket hat hónap börtönbüntetésre ítélték, mert nem tartották be a biztonsági előírásokat. A gyár például csak tűzijátékok tárolására és gyártására rendelkezett engedéllyel 1.3 veszélyességi osztályáig. Amikor azonban egy Kínából származó nagy tűzijáték-szállítmány még a tengeren volt a baleset idején, kiderült, hogy a vállalat szándékosan megkerülte ezeket az előírásokat. Az árucikkeket 1.4 és 1.3 osztályúnak nyilvánították, de teljesen más anyaggal voltak megtöltve, és a tesztek után az 1.2 és 1.1 (tömeges robbanásra képes) osztályba sorolták őket. Ezenkívül túllépték a tárolási mennyiséget, és nem javították megfelelően az elektromos rendszereket.
Az arnhemi Fellebbviteli Bíróság másodfokon mindkét vádlottat 2003. május 12-én egy év börtönbüntetésre ítélte. Az egyik vádlott fellebbezést nyújtott be a hágai Holland Főtanácshoz, amelyet 2005. február 1-jén elutasítottak.
2003. augusztus 22-én az almelói bíróság eredetileg 15 év börtönre ítélte André de Vries-t, akit gyújtogatással gyanúsítottak. Másodfokon azonban a Gerechtshof Arnhem 2003. május 12-én bizonyítékok hiányában felmentette de Vriest. Ezt követően de Vries egymillió eurós kártérítésért perelte be a holland államot. 2004. május 3-án a Gerechtshof Arnheim 125 000 euró kártérítést ítélt meg neki.
Nem sokkal az enschedei baleset után európai szinten is javaslatok születtek a robbanóanyagok kezelésére és tárolására vonatkozó előírások szigorítására.
Részben az enschedei katasztrófa miatt 2005-ben létrehozták Hollandiában az Onderzoeksraad voor Veiligheid független nyomozóhatóságot, amelynek vizsgálódásai mindenféle incidensre, balesetre és katasztrófára kiterjednek.
