Ha a Titanic elsüllyedésére gondolunk, egyből az emberáldozatokra, a szociális egyenlőtlenségre gondolunk. Okkal, hiszen ezt hangsúlyozta a média, a sajtó, de a számok mást mutatnak.
Számos ismert rajz, karikatúra mutatta már a tragédia idejében is, hogy a tehetősebbek kaptak helyet a mentőcsónakokban. Látható volt egy cilinderes, szivarozó férfi, aki egy 134-es feliratú koporsón ült, ezzel mutatva, hogy míg az első osztályon utazó férfiak közül 58-an megmenekültek, addig a harmadosztályon majd kétszer annyi nő és gyermek veszett oda.
Az elmondások alapján ez erős túlzás, hiszen az első osztály férfi tagjai is számos életet mentettek, hősies viselkedésük pedig sok esetben a saját életükbe került.
A legszerencsésebbek, a másodosztályon utazó gyermekek voltak, akik maradéktalanul túlélték, míg ugyanezen osztályon utazó férfiak szinte alig. Utóbbi esetben 8%-os volt a túlélési arány. Legtragikusabb helyzet a harmadosztályon volt, ott csak minden harmadik ember élte túl a szerencsétlenséget, ezzel mutatva a Titanic átlagát.
Összességében a 908 fős legénységből 212-en menekültek meg, nagy részben a hajón dolgozók, így egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy nem voltak előnyben a tehetősebb családok.
