A Petzval objektív az első portré objektív (160 mm-es gyújtótávolsággal) a fotózás történetében. Petzval József német-magyar matematikaprofesszor dolgozta ki 1840-ben Bécsben. A Voigtländer cég 1840-ben Petzval megbízásából megépítette az első Petzval-objektívet, amely Európa-szerte ismertté vált. Később a bécsi Carl Dietzler optikai műszergyártó is gyártotta a Petzval objektívet.
A Voigtländer-Petzval objektív forradalmi volt, és felkeltette a tudományos világ figyelmét, mert ez volt az első matematikailag számított precíziós objektív a fényképezés történetében. A Petzval objektívje két újdonságot hozott létre: egyrészt gyorsabb volt a korábbi objektívekhez képest, 1:3,6 maximális rekesznyílással. Daguerre 1839-es dagerrotip fényképezőgép lencséjéhez képest Petzval konstrukciója 22-szer nagyobb fénygyűjtő képességgel rendelkezett, ami először tette lehetővé a portrék készítését kedvező körülmények között, egy percnél rövidebb expozíciós idővel.
Emellett Petzval először az optikai törvények alapján számította ki a lencsék összetételét, míg az optikát korábban a tapasztalatok szerint csiszolták és polírozták.
1845-re Petzval vitába keveredett a lencsék gyártásának engedélyével rendelkező Voigtländerrel . A Voigtländer a gyártást Ausztrián kívülre helyezte, így az túlmutatott a Petzval szabadalmi korlátain. A Petzval objektívet a Voigtländer gyártotta és világszerte értékesítették. 1862-ig a Voigtländer 60 000 darabot gyártott.
A Petzval tervezésének egyik hátránya az élesség éles csökkenése volt a széleken, amit a Hugo Adolph Steinheil által kifejlesztett Aplanat objektív korrigált.
Az objektív két dupla lencséből állt, köztük egy rekesznyílással. Az első ragasztott kétrészes tagban a gyűjtőlencse korona-, a szórólencse pedig flintüvegből készül. A hátsó tagban a sorrend fordított. A rekesz a tagok között van. Az elülső lencse jól korrigálja a szférikus aberrációkat, de kómát (leképzési hibát) okoz. A második dupla lencse ezt korrigálja, és a stop helyzete korrigálja az asztigmatizmus (nem pontszerű leképzés) nagy részét. Ez azonban további mezőgörbülést és vignettálást eredményez. A teljes látómező ezért körülbelül 30 fokra korlátozódik. Elérhető volt az f/3,6-os f-szám, ami lényegesen gyorsabb volt, mint a többi korabeli objektív.
Az objektív fontos szerepet játszott a fényképezés és a filmművészet fejlődésében.
Petzval minden látszólagos fejlesztés ellenére is elégedetlen volt az objektívvel, és némi fejlesztés után másokra hagyta, hogy gyártsák és szabadalmazzák.
A Dietzler által gyártott új tájobjektíves kamera könnyű, összecsukható kamrával, dupla fújtatóval rendelkezett. Petzval soha nem szerzett kereskedelmi nyereséget az objektívvel.
