Élete
Munkássága
Joseph Nicéphore Niépce, vagy egyszerűen csak Nicéphore Niépce francia feltaláló 1765. március 7-én Chalon-sur-Saône-ben született.
Általában a fényképezés feltalálójaként és ennek úttörőjeként tartanak számon. Niépce kifejlesztette a heliográfiát, egy olyan technikát, amellyel létrehozta a világ legrégebbi fényképészeti eljárással fennmaradt termékét: egy fotógravírozott nyomdalemezből készült nyomatot 1825-ben. 1826-ban vagy 1827-ben egy primitív fényképezőgéppel elkészítette a legrégebbi fennmaradt fényképet egy valós jelenetről.
Niépce további találmányai közé tartozik a Pyréololophore, a világ egyik első belső égésű motorja, amelyet bátyjával, Claude Niépcével közösen alkotott meg és fejlesztett ki.
A főiskolán természettudományokat és a kísérleti módszert tanult, gyorsan ért el sikereket, és a főiskola professzoraként végzett.
Niépce vezérkari tisztként szolgált a francia hadseregben Napóleon alatt, több évet Olaszországban és Szardínia szigetén töltött, de rossz egészségi állapota kénytelen volt lemondani, majd feleségül vette Agnes Romero-t és Nizza kerületének adminisztrátora lett a forradalom utáni Franciaországban. 1795-ben lemondott nizzai adminisztrátori posztjáról, hogy bátyjával, Claude-dal tudományos kutatást folytasson. Az egyik forrás szerint lemondását népszerűtlensége miatt kényszerítették ki.
1801-ben a testvérek visszatértek a család chaloni birtokaira, hogy folytassák tudományos kutatásaikat.
Nicéphore Niépce 1833. július 5-én agyvérzésben halt meg, anyagilag úgy tönkrement, hogy a Saint-Loup de Varennes-i temetőben lévő sírját az önkormányzat finanszírozta. A temető a családi ház közelében van, ahol kísérletezett és elkészítette a világ első fényképes képét.
Fia, Isidore apja halála után partnerséget létesített Daguerre-rel, és 1839-ben állami nyugdíjat kapott, cserébe Nicéphore heliogravírozási eljárásának technikai részleteinek nyilvánosságra hozataláért.
Egy unokatestvére, Claude Félix Abel Niépce de Saint-Victor vegyész volt, és ő használta először az albumint a fényképezésben. Acélra is készített fotómetszeteket. 1857 és 1861 között felfedezte, hogy az uránsók olyan sugárzást bocsátanak ki, amely az emberi szem számára láthatatlan.
