Agytörő legfrissebbek

Mi a kapcsolat a százszemű óriás és a páva között?

Még manapság is sokszor használjuk az árgus szemekkel figyel kifejezést, […]

Szókratész szerint a kabócák előző életükben emberek voltak

A görög mitológiában a kabóca az újjászületés és a hallhatatlanság szimbóluma […]

Caesar, a népirtó

Bár Iulius Caesar megítélése az utókor számára nem egyértelmű, a nagy hadvezér […]

Hogyan formálódott a Buddha szobor?

Jó tudni, hogy az első emberszerű szobrokat nem is az indiai kultúrából […]

A középkorban (is) divatos volt a fedetlen női mell

Manapság, az internet korában bárki bárhol szemügyre vehet fedetlen kebleket, a […]

Milyen volt az első budapesti neon fényreklám?

Az 1900-as évek elején kezdte hódítását a mozgó fényreklám, amely rövid idő […]

Mi a halál mértékegysége?

Ronald Arthur Howard, a Stanford Egyetem professzora 1980-ban vezette be a […]

Fegyverekkel kell őrizni a vaníliaültetvényeket

2017 környékén a vanília kilogrammja többe került, mint az ezüsté, előállítása […]

Kik voltak az első aranyifjak?

Manapság a gazdag, luxuséletet élő fiatalokat nevezi a köznyelv aranyifjaknak, […]

Mi köze Michael Jacksonnak a Simpson családhoz?

Elég sok, bár erről csak évtizedekkel a közös munka után lehetett beszélni. A […]

Agytörő közösség

Szeretettel várjuk közösségünkbe a történelmet érintő érdekes és misztikus cikkeket és adatokat kedvelőket.

Esztella
Esztella

Az Esztella női keresztnév a latin eredetű Stella spanyol alakváltozata, mely jelentése csillag. A […]

Eperke
Eperke

Az eper szóból alakított Eperke női név, a régi magyar nevek közt, mint Eperjes alakjában fordult […]

Emília
Emília

Az Emília latin eredetű női név, az Emil férfinév női párja. Jelentése: versengő, vetélkedő, […]

középkor

Egy igazán különös receptre bukkantak a 9. századból származó Medicanale Anglicum című óangol orvosi kézikönyvben, amely komoly segítséget adhat a cukorbetegeknek.  A több, mint ezer éves antibiotikus hatású növényi kenőcsöt úgy említi a könyv, mint “a látás helyreállítására ...
Bár sokan úgy tanulták az iskolában, hogy a középkorban a földesurak előszeretettel alkalmazták kiváltságukat, az „első éjszaka jogát” (jus primae noctis) alattvalóik házastársával, azaz eltölthették a nászéjszakát jobbágyuk vagy vazallusuk friss nejével. A történészek azonban e...
A középkorban néha megesett, hogy egy uralkodó férfivá minősített (avagy fiúsított) egy asszonyt – érthető okból. Évszázadokkal ezelőtt ha egy nemesember vagy egy földbirtokos fiúörökös nélkül halt meg, akkor a családi vagyon – várak, városok, földek, falvak – tulajdonjoga az...
Számos különös epizód teszi színessé a higiénia történetét. A sokak fejében a középkori tisztasági viszonyokról élő kép persze – részben – nincs messze az igazságtól. 1185-ben például a korszak egyik legjelentősebb uralkodója, a francia II. Fülöp Ágost (ur. 1180–1223) egyszer el...
Mai szemmel nézve a tisztálkodás története sok meglepetéssel szolgál, hiszen végeredményben csak a XIX. század tudományos fejlődése (leginkább a kórokozó baktériumok felfedezése) és társadalmi változásai szüntették meg az emberek „víziszonyát”. Az elmúlt évszázadokban annyira...
A karika, a kör – amelynek gyakorlatilag nincs eleje és nincs vége – már ősidők óta (de az egyiptomiak óta mindenképpen) a végtelenség szimbóluma, s egyebek mellett örökké tartó szerelmet (is) jelképezte. Ősi szokás szerint a vőlegény – „vevőlegény” – megveszi a portékát, azaz a...
Leginkább a filmekben láthattuk azt a szarkofág szerű eszközt, mely kialakítása kínzó fájdalmat és gyors halált okoz. Hatásosnak tűnik, de írásos bizonyítékot nem találtak, hogy valaha is használták volna. Egy komoly megfélemlítés lehet csak a háttérben, hiszen a vasszűzként ...
A középkor folyamán egy furcsa szokás terjedt el a pápaválasztás során: a megválasztott szentatyának egy alul lyukas székre kellett ülnie, majd egy pap vagy szerzetes megtapintotta Őszentsége heregolyóit, majd elhangzott a mondat: Duos (testiculos) habet et bene pendentes, azaz ...
Manapság rengeteg hölgy költ sok pénzt a szépségére, hogy az egymást gyorsan váltó divatirányzatoknak megfeleljen. Ez a középkorban sem volt másképp, akkoriban azonban meglehetősen fájdalmasan viszonyultak saját vonzerejükhöz: mivel a nők a homlokot tartották az arc központi rés...
Gyakorlatilag mindenki úgy tanulta történelmi tanulmányai során, hogy a harmadik pun háború végén, Kr. e. 146-ban Scipio Aemilianus, a rómaiak hadvezére földig romboltatta a pun fővárost, majd sóval vetette be, hogy írmagja se maradjon a településnek. A sóval behinteni (dispe...
A középkori élet furcsaságai között méltó helyet foglal elé a házastársi párviadal; a Németországban népszerű szokás szerint a férj és a feleség közötti vita egy erre a célra kialakított ringben dőlt el. A párbajnak egyedi szabályai voltak: a férjnek egy gödörben kellett állnia,...
A középkori járványok, éhínségek és háborúk egyik következménye az ars moriendi (a meghalás művészete, tulajdonképpen szép halál) mint műfaj megszületése. A halálra készülő betegek és haldoklók számára összeállított tanácsok, előírások, a halálról való elmélkedések, vigasztal...
A középkor folyamán kezdődött el az égetett szeszek „diadalútja". A lepárlás (desztilláció) folyamata bonyolult eljárás volt, ezért a műveletet főleg alkímiával foglalkozó tudósok, tanult személyek végezték. A szeszfőzés maga fokozatosan vált a mindennapok részévé. Az eljárás so...
A régebbi korokban nem bántak kesztyűs kézzel a pletykálkodással, rágalmazással vádolt asszonyokkal. A középkorban olyannyira kevés joggal rendelkeztek, hogy néha azt is megtiltották, hogy a feleség vitába szálljon a férjével. Ha azonban a házastárs visszafeleselt, akkor szégyen...
Az emberi koponyát az elmúlt korokban nem csupán az ész, az értelem, a gondolkodás képességének központjaként tartották számon, hanem gyógyító főzetek elengedhetetlen alkotóelemeként. A középkorban és a reneszánsz idején a halottak – és főleg a kivégzett személyek – különböző te...
A híres római szónokról és íróról, Marcus Tullius Cicero nevéről (Kr. e. 106–43) talán már mindenki hallott, ám a középkorban, egészen pontosan a XV. század végén egy brandenburgi fejedelem is ezen a néven uralkodott. I. János, vagy János Cicero (Johann Cicero von Brandenburg) v...