Élete
Munkássága
Sir William Lawrence Bragg ausztrál származású brit fizikus, 1914-ben apjával, William Henry Bragg-el közösen megkapta a fizikai Nobel-díjat „a kristályszerkezet röntgensugárzással történő vizsgálatával kapcsolatos szolgálataiért”.
William Lawrence Bragg 1890. március 31-én született Sir William Henry Bragg gyermekeként Adelaide-ben.
Matematikát tanult az Adelaide-i Egyetemen. Az 1908-as diploma megszerzése után apjával visszatért Nagy-Britanniába, és a Cambridge-i Egyetem Trinity College-ban tanult, majd 1912-ben kitüntetéssel diplomázott a Természettudományi Triposon. Miután két évig dolgozott édesapjával, 1914-ben ösztöndíjas és oktató lett a Trinity College-ban. 1915 és 1919 között a franciaországi katonai parancsnokság térképosztályán hangmérési műszaki tanácsadóként szolgált. 1918-ban a Brit Birodalom tisztjévé választották, és Katonai Kereszttel tüntették ki.
A háború után 1919 és 1937 között Langworthy-fizikaprofesszor volt a Manchesteri Egyetemen, 1937 és 1938 között pedig a Nemzeti Fizikai Laboratórium igazgatója. 1938 és 1953 között Cavendish kísérleti fizika professzor volt Cambridge-ben, majd 1941-ben lovaggá ütötték.
1953-ban Bragg elfogadta a Fuller kémia professzori posztot a Királyi Intézetben, amelyet 1966-os nyugdíjazásáig töltött be. Ebben a beosztásban nagy szerepe volt az iskolás gyerekeknek szóló előadások bevezetésében, amelyekben kísérletekkel kell a gyerekeket megismertetni a természettudományokkal. 1958 és 1960 között a Frekvencia Tanácsadó Bizottság elnöke volt.
Max von Laue publikációja által inspirálva Lawrence Bragg apjával 1912 és 1914 között a kristályok röntgensugárzással történő vizsgálatán dolgozott. 1912-ben találta meg a Bragg-egyenletet, amelyet a két fizikusról neveztek el, és apjával, aki kifejlesztette a röntgenspektrográfot, különböző kristályok tanulmányozására használta.
Tanítványaival kiterjedt elméletet dolgozott ki a szilikátok szerkezetére vonatkozóan.
1971. július 1-jén halt meg az Ipswich melletti Waldringford Kórházban.
