A filozófia történetének egyik legnagyobb hatású gondolkodójáról, Immanuel Kantról (képünkön) köztudomású, hogy nemigen foglalkoztatta a szexualitás – bár néhányszor racionális érveket hoz fel ellene –, sokak szerint szüzen élte le életét szülővárosában, Königsbergben (manapság Kalinyingrád). Ezért is keltett viszonylag nagy figyelmet az ezredforduló tájékán Immanuel Kant szexuális élete címmel megjelent (és magyar fordításban is olvasható) könyv Jean-Baptiste Botul jóvoltából. Ebben a szerző ama kilenc előadása olvasható a filozófus szerinte nem is annyira szexmentes mindennapjairól, amelyeket a második világháborút követően a Paraguayban német emigránsok által alapított Új-Königsbergben tartott Kant (hit)hű követői előtt. (Akik mindenben utánozták példaképüket, ugyanazt a napirendet követték, ugyanazt ették-itták, ugyanúgy öltözködtek, sőt: tartózkodtak a nemi élettől, mint Kant.) A könyv olyannyira új dimenzióba helyezte a filozófus magánéletét, hogy neves kortárs gondolkodók – például Bernard-Henri Lévy – is előszeretettel hivatkoztak rá, sőt vannak, akik a szexualitás fontos filozófusaként tekintenek rá. Csakhogy…
Csakhogy az egész egy nagy átverés (volt). Jean-Baptiste Botul sosem létezett, fiktív személy, akit egy francia újságíró-filozófus, Frédéric Pagès eszelt ki. Pagès egész kalandos életutat eszkábált Botul számára (akinek neve egyébként ismerős lehet a baktérium által okozott ételmérgezés, a botulizmus nevéből…): 1914-ben, az első világháború kitörésekor Argentínába menekül a sorozás elől, közelről ismeri a forradalmár Zapatát, intim kapcsolatba kerül Marie Bonaparte hercegnővel, szerelmes leveleket küldözget a Nietzsche által is imádott Lou Andreas-Salomének, a második világégés előtt Elzász érdekében harcol, hogy végül halála előtt megtartsa előadásait Paraguayban a Kant-követő fanatikusok előtt.
Pagès és néhány társa a talált filozófus köré egész kis univerzumot épített fel: megalapították a Jean-Baptiste Botul Baráti Társaságot – amely megjelentette az Új-Königsbergi előadásokat –, rendszeresen ülést tartanak, és létrehozták a Botul-díjat, amit azoknak ítélnek oda, akik említést tesznek a névadóról irodalmi vagy tudományos munkájukban. A humoros társaság egyébként több fiktív könyvvel is előrukkolt már, s maga Pagès is írt egy könyvet Nietzsche ou le démon de midi címmel…
Ajánlott olvasmányok:
Jean-Baptiste Botul: Immanuel Kant szexuális élete
Thomas de Quincey: Immanuel Kant utolsó napjai
Gyenge Zoltán: Szerelmesek legyünk és/vagy erényesek? Tiszteletlen, de lelkesült előadás a méltatlanok előtt – in: Lábjegyzetek Platónhoz 1. Az erény, 99–110. old.
Nemes László: A szex filozófiája vajon mi?
