Az Aradtól 30 km-re keletre fekvő Lippa várát feltehetőleg IV. Béla emeltette a tatárjárás után.
Jelentős várossá fejlődött Károly Róbert uralkodása alatt, királyi pénzverőkamarát is alapított itt. Szívesen tartózkodott a településen maga a király is. 1333-ban Arad vármegye legnagyobb városának számított. 1440-ben Hunyadi Jánosé lett, majd 1462-ben Jan Giskra kapta meg Mátyás királytól a solymosi és lippai uradalmat felvidéki várai fejében. Később Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Bástyákkal és védegységekkel erősítette meg a várat 1510-ben Brandenburgi György őrgróf. Az 1514-es parasztfelkelés során Bodó Miklós várnagy csata nélkül átengedte a parasztseregnek, majd a felkelés leverése után Szapolyai János került birtokba, s emelte Lippát szabad királyi várossá 1529-ben. Budai elvesztése után az özvegy Izabella királyné itt talált menedéket a koronával és a gyermek János Zsigmonddal.
A várat I. Ferdinándnak engedte át 1551-ben Fráter György, de még ez év őszén a vár zömében szerb lakossága feladta Mehmed ruméliai beglerbégnek. Ezt követően a törökök a várost feldúlták, de Fráter György és Castaldo már novemberben vissza is foglalta.
