A görög legendák rejtélyes női harcosai az amazonok, kik nem félnek, ha harcolniuk kell, céltudatosak, erélyesek. De léteztek-e valójában?
Nevük az amadzoi szóból ered, ami kebelteleneket jelent görög nyelven. Számos görög történetíró emlékezett meg róluk és használták fel művészeti alkotásokhoz.
Az ógörög ábrázolásokon ugyan meg van mindkét mellük, idővel viszont az a feltételezés alakult ki, hogy jobb mellüket elszorították, levágták vagy kiégették, hogy ne akadályozza őket a dárdavetésben vagy az íjászatban.
Az amazonokról szóló mítoszokat kutatók szerint bizonyos lovas törzsek ihlették, akik i.e. 700-tól körülbelül ezer éven át portyáztak Eurázsiában. Ez nem egy egységes nép, habár a görögök az egyszerűség kedvéért általában minden csoportjukat a szkítának nevezték el.
Vélhetően már gyermekkoruktól megtanították a női harcosokat lovagolni, harcolni. Hasonló sisakot, nadrágot viseltek, éppolyan elszántan harcoltak, mint a férfiak. Nem csoda, hogy lenyűgözték a görögöket, pláne, hogy náluk a nők alacsonyabb rangúak voltak, otthon élték le életüket.
