Kategória: Történelem
Csoport: Politika

Amikor Caesar gyilkosa kétszer is szellemet látott

0
124

A Találkozunk Philippinél! (néha Philippinél találkozunk! formában, latinul Et videre te in Philippis, vagy másképp Philippis me videbis!)) figyelmeztetést az ókori hagyomány szerint Julius Caesar szelleme mondta, amikor megjelent gyilkosa, Brutus előtt, s megjósolta neki a Kr. e. 42-ben, Philippi mellett a Marcus Antonius és Octavianus császár elleni csatában utóbb tényleg bekövetkező halálát.

A történetet Plutarkhosz írja le Párhuzamos életrajzok című művében (kétszer is: egyszer Caesar életrajzában [69.], másodszor Brutus életének bemutatásakor [36.]).

A Caesarról szóló rész így számol be róla:

Brutus előtt megjelent egy szellem, ez mutatta legvilágosabban, hogy Caesar meggyilkolása nem tetszett az isteneknek sem. A történet a következő: Brutus Abüdosznál készült átkelni csapataival a másik partra, és éjszaka sátrában feküdt az ágyán, de szokása szerint nem aludt, hanem a jövőre gondolt. Azt mondják, a hadvezérek között Brutusnak volt legkevesebb szüksége alvásra, és ő tudott leghosszabb ideig egyfolytában ébren maradni. Egyszerre mintha zajt hallott volna sátra bejáratánál, és mikor pislákoló, félig már kialudt mécsese felé nézett, félelmetes, óriási, emberfeletti jelenséget látott, mely csendben állt ágyánál, nem tett, nem mondott semmit. Brutus ekkor megszólította: „Ki vagy?” Erre a szellem így felelt: „A rossz szellemed vagyok, Brutus. Majd meglátsz Philippinél.” Brutus ekkor felbátorodva így szólt: „Jó, majd meglátlak”, és a szellem azonnal eltűnt.
Nem sokkal később Brutus Philippi síkján állította fel hadait Antonius és Caesar Octavianus seregével szemben. Az első ütközetben legyőzte és megszalasztotta a vele szemben álló hadosztályokat, majd feldúlta Caesar táborát is. A második csata előtti éjszakán a szellem ismét megjelent neki, de nem szólt hozzá egyetlen szót sem. Brutus azonban jól tudta, hogy sorsát most már nem kerülheti el, és ezért valósággal kereste a halált. De nem esett el a harcmezőn, és mikor csapatai szétfutottak, felmenekült egy meredek sziklára. Itt kivont kardját mellének szegezte, és mint mondják, egyik barátja segítségével testébe döfte és megölte magát.”

Brutus életrajzánál pedig ez olvasható:

Kevéssel azelőtt, hogy átszállította hadseregét Ázsiából, késő éjszaka, egy halvány fényű mécs világánál, az alvó tábor közepén gondolataiba merült, valamin töprengett, s egyszer csak úgy tetszett neki, hogy valaki belép a sátorba. A bejárat felé nézett, s egy óriási termetű, félelmetes és szokatlan külsejű alakot pillantott meg, amely némán megállt előtte. Összeszedte bátorságát, s megszólította: „Ki vagy, ember-e vagy isten? Milyen szándékkal jöttél hozzám?” Erre a látomásszerű alak megszólalt: „A rossz szellemed vagyok, Brutus. Találkozunk Philippinél.” Brutus hidegvérrel ennyit mondott: „Találkozunk.

(Mindkét részlet Máthé Elek fordítása.)

A jelenetet Shakespeare is feldolgozta Julius Caesar című drámájában, ahol a mondat Brutus szájából hangzik el, Vörösmarty Mihály magyarításában: „Nos, hát Philippinél látlak megint.”

Ajánlott olvasmányok:
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok
Koncsek Krisztián: Idézetvadász I.
Bárdosi Vilmos: Szólások, közmondások eredete

Illusztráció: Edward Scriven rézmetszete Richard Westall festménye alapján.

Előző cikkMár az ókorban is kötöttek házassági szerződést
Következő cikkAz amazonok legendája