November 11-én a hagyomány szerint lúd kerül az asztalra. Mindez egy az i.sz. 4. században született személyhez köthető, aki jóságáról volt híres.
Ma Szombathelyként ismerjük, akkor a római Pannonia provincia Savaria városa volt ahol Tours-i Szent Márton megszületett. Ismert volt jóságáról és arról, hogy hamar keresztény útra tért. Egyenesen csodákat tulajdonítottak neki, sokan a gyógyulás miatt keresték a szent embert.
371-ben döntöttek úgy, hogy Tours püspökévé választják. Szerénysége és csöndes élete viszont elrettentette őt ettől, emiatt pedig elrejtőzött az emberek elől miután kihirdették a döntést. Állítólag a libák buktatták le gágogásukkal, hiszen a libaónban bújt el Márton, a története pedig hamar szóbeszéd lett a környéken. Sokan ezért kötik hozzá a libákat, mások a római szokások miatt.
Akkoriban ugyanis novemberben ünnepelték a következő évnegyed kezdetét, megkóstolva az újbort és nagy lakomákat csapva. A ludat szent madárnak tekintették, pontosabban a Mars hadisten madarának, ez volt az Avis martis. Az ünnepek és a néphagyományok összemosódásának eredménye lényegült át Márton lúdjává.
Nem kellett sok idő, hogy Márton püspök tiszteletére tartsák a keresztény kultúrában a karácsonyt megelőző 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnapi lakomákat, mikor a friss borok, a tömött libákból készült ételek az asztalra kerültek.
