Egy kínai mitológiáról van szó, amely komoly hatással volt az űrprogramokra is. Ma már két holdjáró neve is őrzi emlékét.
A történet alapját az képzi, hogy ők a Hold felszínén látható sötét foltokból egy nyúl körvonalát látták, ez pedig számos mese alapját adta nekik.
Mindig is jobban kötődtek a nemzeti hagyományaikhoz, így számos klasszikus mitológiai alak adta nevét a projektjeikhez, eszközeikhez. Az űrkutatásban az egyik legjelentősebb a Csang-o nevű istennő segítője, a Jáde Nyúl, aki a halhatatlanság elixír őrzője is egyben.
Kezdetben a még Mao alatt kifejlesztett Hosszú Menetelés hordozórakéta, és a Kelet Vörös műhold is ezek alapján kapták neveiket.
A Jáde Nyúl holdjáró, vagyis a Jü-tu először 2013-ban jutott a Holdra a Csang-o-3 küldetés során. Ennek fontosságát mutatja az is, hogy a szovjet Lunohod-2 1973-as leállását követően ez az eszköz volt amely adatokat szolgált az égitestről. A tervezők büszkén mesélhettek róla, hiszen a 3 hónapra tervezett működéséhez képest 31 hónapig maradt aktív. Elsősorban a Hold topográfiáját és geológiáját vizsgálta, de radarjával képes volt kutatni a Hold anyagát 30 méter mélységig.
A Jáde Nyúl utódja a 2019-ben feljuttatott Jű-tu-2, melynek nevét az internerezőkre bízták. Egy szavazás végeredménye biztosította a legendás állat “újjászületését”. 650 ezren kérték, hogy a második holdjárót is így nevezzék. Ennek célja a Hold sötét oldalának feltérképezése, ahol már több, mint 1000 métert megtett. Ez szintén egy pár hónapos projektnek indult, de még napjainkban is küldi az információkat.
