A hisztéria manapság gyakran használt fogalom, gyakran nevezünk a normálistól eltérő – leginkább nagy patáliával vagy egyéb megbotránkoztatással járó – magatartást hisztérikusnak, főleg, ha egy „hisztérika” teszi – ez utóbbi elég pejoratív felhanggal jár… Ugyanakkor maga a hüszteria szó a régi görögöknél anyaméhet jelentett, s nagyon sokáig tartotta magát az a nézet, hogy az ilyen rendellenes viselkedés kiváltó oka a nők anyagméhének „vándorlása” lehet a testben.
A Kr. e. V. századtól kezdve egészen a XVII. századik (!) élt az a feltevés, hogy a nők méhe szabadon mozog, vándorol a testben, s amelyik belső résznél megáll, betegséget okoz, egészen addig, amíg vissza nem tér eredeti helyére. A leggyakrabban a máj, a fej, a szív és környéke, a húgyhólyag, a fenék, a csípő és a vagina környéke került célpontba, de a legfőbb bajnak azt tartották, hogy a mozgó méh fulladást okozhat – ezt hívták hisztérikus fulladásnak. A tünetek sokfélék lehettek: ájulás, némaság, fogcsikorgatás, merev végtagok, nyelési-légzési, valamint vizelési nehézségek, fejfájás, levertség, lehűlés. Hippokratésztől kezdve a legtöbb görög orvos osztotta a vándorló anyaméhhel kapcsolatos feltevést – noha két híres ókori tudós, Arisztotelész és Galénosz azonban nem.
Hippokratész és tanítványai szerint a nők teste puhább, mint a férfiaké és porózusabb hús alkotja – így alakulnak át tejjé a női mellben a tápanyagok. A nőkben több a folyadék, főleg a vér (amit havonta kiereszt magából a női test), s a hüvely nedvei is így tárolódnak. Így a vérzés elmaradása sokféle betegség kialakulásához járul hozzá, főleg a szüzek esetében: amikor a vér eltorlaszolja az ereket a mellben, akkor kezdenek megőrülni a nők – gyakorlatilag ezzel magyarázták az akkoriban sokszor előforduló önakasztásokat és kútba ugrásokat. Így egyfajta fiziológiai megokolást találtak ki arra az ősi hiedelemre, hogy a nők kiszámíthatatlanok, depressziósak és instabilak.
Szakirodalom:
Gradvohl Edina: A vándorló anyaméh
Hippokratész: A szüzekről
Plinius: Naturalis historia
Arisztotelész: Az állatok részeiről
Galénosz: A beteg testrészekről
