Mezopotámiából és Egyiptomból is maradtak fenn fejtámaszok, utóbbi esetében a 3. dinasztia (Kr. e. 3. évezred közepe) idejétől ismertek sírmellékletként. Az eszközt úgy tervezték, hogy a fejet alvás közben felemelve tartsa a földtől, így akadályozva meg, hogy rovarok, különböző ...
1751-ben a svéd Axel Fredrik Cronstedt (1722–1765) vegyész mutatta ki és azonosította a nikkelt mint kémiai elemet (bár a természetben megtalálható anyagot persze már az ókorban is használták). A középkorban szász bányászok számára sem volt ismeretlen a vörösnikkel, ám nem siker...
A Kr. u. X. században élt I. Harald (Blåtand) dán (később egyben norvég) király (911–986) nemcsak tetteiről, hanem híres-hírhedt fogazatáról is nevezetes. A Dánia egyesítését végrehajtó, a keresztény hitet felvevő uralkodó a legenda szerint annyira szerette az áfonyát, hogy a gy...
Ha valaki például a jobb mutatóujján viseli gyűrűjét, fogadni lehetne rá, hogy nem házas, de ha látunk valakit a bal gyűrűsujján egy gyűrűvel, szinte biztosra vehetjük, hogy már elkelt az illető. Bár önkényesnek tűnhet egyetlen ujj kiválasztása erre a megtisztelő feladatra, mégi...
Fel sem merülne bennünk, hogy alumínium nyakláncra cserélnénk aranynyakékünket, vagy brillköves karkötőnk foglalatát alumíniumból készíttetnénk. Viszont volt idő, amikor valami ilyesmi történt. Drágább volt az alumínium, mint az arany. Ettől függetlenül nem vehető egy véka al...
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.ElfogadomAdatvédelmi irányelvek
