Nem csak a felkészülés hiánya, illetve a kezdetleges biciklik, de az útvonal tervezése sem segített a versenyzőknek, szó szerint árkon, bokron keresztül kellett haladniuk a cél felé. Az első rekord 17 óra 45 perc lett 1903-ban.
Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a versenyen az olasz származású, később francia állampolgárrá lett jelentkező, Maurice Garin, hiszen nem csak az első szakaszt teljesítette elsőként, az összes megmérettetésen ő bizonyult a legjobbnak. Egy szakasz megnyerése esetén 1500 frankot kapott az első helyezett, míg az összetett elsőségért 3000 frank ütötte a nyertes markát. Maurice mindent vitt.
A kéményseprőként dolgozó versenyző a megmérettetés előtt is a kétkerekűjét használta, kis termete és erős fizikuma pedig segítette a nehéz szakaszokon, az olykor szűk helyeken való átjutás.
Az életét is megváltoztatta a jutalom, felmondott munkahelyén, saját műhelyt nyitott, hírneve pedig sokáig elkísérte, de sajnos második jelentkezése „foltot” hagyott a nevén. Négy barátjával indult a megmérettetésen, akiket többen is láttak mozdonnyal utazni, így kizárták őket a versenyből. Garin haláláig tagadta, hogy velük lett volna akkor.
