Nem is gondolnánk, hogy az iskolában megismert kötelező olvasmányok egyike számol be a nyugati világ történelmének első feljegyzett merényletéről. A Homérosznak tulajdonított Odüsszeia ad hírt a trójai háborúból hazatérő mükénéi király, Agamemnón meggyilkolásáról, amit felesége, Klütaimnésztra és szeretője, Aigiszthosz eszelt ki és hajtott végre. A csalfa asszony szívélyes fogadtatásában részesítette urát, meleg fürdőt készített neki, azonban törölközőjével körbetekerte a király testét (más források szerint hálót dobott a fejére), aki így nem tudott védekezni az előbukkanó Aigiszthosz orvtámadásával szemben, így a gyilkos leszúrta Agamemnónt. (Bár egyes források szerint ebéd közben ütöttek rajta álnokul). Íme a merényletben elhunyt király lelkének beszámolója Odüsszeusznak a történtekről:
…
Aigiszthosz egyébként hét évig uralkodott az ármánnyal megszerzett mükénéi trónon, amikor utolérte végzete Oresztész, a meggyilkolt Agamemnón fia személyében:
III. Ramszesz is csúnyán végezte
Nagyjából Agamemnón meggyilkolásával egy időben – több mint 3000 ezer évvel ezelőtt, körülbelül a Kr. e. XII. században – végezték ki összeesküvők III. Ramszesz fáraót Egyiptomban. A múmiája vizsgálatakor kiderült, hogy halálát egy kés okozta, amivel fültől fülig átvágták a torkát; a seb hét centiméteren át húzódott az uralkodó torkán. A merénylet után harminckét összeesküvő kapta meg megérdemelt büntetését – volt, akit kivégeztek (így járt a fáraó fia, Pentawer is, akit megfojtottak), és volt, aki öngyilkos lett.
(Képünkön egy etruszk hamvveder reliefje azt ábrázolja, amint Agamemnón az oltárra menekül, s akire balról Aigiszthosz, jobbról a neje támad, egy rabszolga pedig az az ajtó mögé menekül.)