Ha valaki például a jobb mutatóujján viseli gyűrűjét, fogadni lehetne rá, hogy nem házas, de ha látunk valakit a bal gyűrűsujján egy gyűrűvel, szinte biztosra vehetjük, hogy már elkelt az illető. Bár önkényesnek tűnhet egyetlen ujj kiválasztása erre a megtisztelő feladatra, mégis történelmi eredői vannak a szokásnak.
A BBC szerint az ókori egyiptomi hieroglifákon már találtak bizonyítékokat arra nézvést, hogy a menyasszonyok gyűrűt viseltek a bal gyűrűsujjukon, és a Görög és Római kultúra is ismerte ezt a hagyományt.
De miért a bal kezünk negyedik ujja lett a kiválasztott?
„Az ókorban azt hitték, hogy a bal kezed ujjában egy ér van, amely egyenesen a szívedbe fut”
– Bernadette Chapman, az Egyesült Királyság Esküvőszervezők Szövetségének (UK Alliance of Wedding Planners) alapítója
Akkoriban a szívet tartották az érzelmek központjának, ezért ezt a feltételezett eret „vena amoris”-nak, vagyis a „szeretet ér”-nek nevezték az ókori rómaiak.
Természetesen azóta a tudomány sokat fejlődött, és már tudjuk, hogy bár csodásan hangzik, ez az ér nem létezik, minden esetre a szép hagyomány kibontakozásához, szükség volt erre a tudományos tévhitre.
Tudni érdemes, hogy a nyugati kultúrákban elterjedt számító szokás nem mindenhol működik. Amely kultúrákra a szabadosság jellemző, nem követik a hagyományt. De vallási okok is közre játszhatnak az ettől való eltérében. Az indiai emberek a jobb kezükön hordják a gyűrűt, mert nálunk a „a bal kéz tisztátalannak számít”.
