Az ókorból jó néhány olyan kézirat maradt fenn, amelyek akkoriban ismert és híres emberek aláírását, kézjegyét tartalmazzák. Ezeket a szöveget, kéziratokat nevezik autográfoknak. Az egyik ilyen legismertebb és legfontosabb lelet Kleopátra állítólagos kézírása, amit egy gö...
Nem várt meglepetés érte azokat a lengyel tudósokat, akik – legalábbis a szarkofág felirata alapján – egy Hor-Dzsehuti nevű pap helyett egy terhes nő múmiájára bukkantak két évvel ezelőtt. Ez volt az első eset, amikor a méhében magzatot hordó asszony bebalzsamozott teste ker...
Körülbelül 20-25 szerzetesről tudunk, akik saját magukon végeztek megfelelő eljárásokat, hogy mumifikált testük még sokáig megmaradjon. Mindezt a végtelen meditáció nevében. Egyáltalán nem gyakori ez a fajta eljárás, még a buddhisták körében sem, hiszen kevesen hisznek ennek ...
A múmiapor története a X. században kezdődött, a Perzsa birodalomban. Emberi múmiákból készítették mumifikálódott testek porításával, amely még a XIX. században is használt gyógymód volt. A múmiaport gyógyszerként eleinte vérzéscsillapításra, külső sérülések gyógyulásának el...
Számos, évezredekkel ezelőtt élt ember maradványa maradt fenn épségben, főleg oxigénben szegény, például tőzeges-lápos vidékeken. A képen látható testrész mintegy kétezer esztendeje élt férfi nagyon jó állapotban megmaradt kézfeje. (A maradványokra 2003-ban bukkantak Írországban...
Az Újbirodalom legnagyobb, leghíresebb fáraójának tartják a mai napig, akit a Királyok völgyében lévő sírkamrába temettek. Testét akkoriban átvitték az úgynevezett királyi rejtekhelyre, melyről nem készült feljegyzés. Ott biztonságban tudhatták földi maradványait, egészen 1881-i...
Csaknem száz évvel a megtalálása után CT-vel világítottak át egy egyiptomi múmiát; a kutatók jó néhány érdekességre bukkantak. A 2300 éves, 128 centis leletet Aranyfiúnak nevezték el. A magas rangú gyermek múmiájába digitális eszközök révén kukkantottak be. A CT-vizsgálat...
A sok különleges egyiptomi fáraó közül is kiemelkedik II. (Nagy) Ramszesz (Kr. e. 1302–1212). Az ókori birodalom egyik leghosszabb ideig - 66 évig - uralkodó és legtermékenyebb sírépítő fáraója akkoriban szokatlanul hosszú ideig, kilencven évig élt. Elődeihez és utódaihoz képest...
A berlini Egyiptomi Múzeum egyik különleges, rózsaszín gránitból készült szobra egy térdeplő fáraóalakot ábrázol. A gyanútlan látogatónak talán fel sem tűnik, hogy az alkotás egy nőt ábrázol, méghozzá a XVIII. dinasztia egyik uralkodóját – pontosabban uralkodónőjét –, Hatsepszut...
