Ha a tengerszintet vesszük alapul, könnyen kiszámítható, hogy utazás közben akár több száz, repülővel akár több ezer métert is változhat a szintkülönbség. A fülben a szellőzést biztosító fülkürt alapesetben zárva tartja a környező szöveteket, emiatt, ha rövid idő alatt történik a változás, a dobhártyánk kifelé, vagy befelé nyomódik. Ilyenkor érezzük úgy, hogy bedugul a fülünk.
Ásítsunk egyet, fújjuk ki az orrunkat, vagy fogjuk be azt és próbáljuk úgy kifújni a levegőt, így a fülkürt egy-egy pillanatra kinyílik, ezzel egyenlítve a nyomást. Aki mindezt megelőzné, készítse a cukorkát, hiszen így akaratlanul is úgy mozgatjuk a száj körüli izmokat, hogy a nyomás lecsökken, kiegyenlítődik a fülünkben.
Repülőgépeken szinte minden alkalommal osztanak cukorkát. 8000-10000 méteres magasságban haladnak, viszont mivel a repülőgépek kabinja hermetizált, az emberi szervezet úgy érzi, 2000-3000 méter magasban van. Ezt még gond nélkül elviseli a szervezet, viszont a fel- és leszállás gyorsasága miatt elkerülhetetlen a „fül dugulás, fül pattogás”. Cukorka!
