Az ókorból jó néhány olyan kézirat maradt fenn, amelyek akkoriban ismert és híres emberek aláírását, kézjegyét tartalmazzák. Ezeket a szöveget, kéziratokat nevezik autográfoknak.
Az egyik ilyen legismertebb és legfontosabb lelet Kleopátra állítólagos kézírása, amit egy görög papíruszon találtak az ezredfordulón a berlini Egyiptomi Múzeumban őrzött egyik múmia borítóanyagában. A felfedezésről beszámoló kutató szerint a szöveg azért is szenzáció, mert az eddig megtalált sok ezer egyiptomi papírusz között ez az egyetlen eredeti dokumentum (a már felfedezett autográfokban sok ugyan a királyi rendelet, de azok csak hivatalos másolatok).
A tudós szerint a papíruszon Kleopátra kézjegye látható, bár csupán egyetlen szót írt rá görögül: gineszthó (’Legyen úgy!’, lásd kis képünkön) Ez az uralkodói jóváhagyás megszokott formula volt akkoriban. Maga az irat főszövegét egy titkár írta, de a jóváhagyást más kézírással írták, ami nagy valószínűséggel akár a királynő írása is lehet.
A Kr. e. 33-ban keltezett irat tulajdonképpen egy kérvény, amit egy – Shakespeare Antonius és Kleopátra című művében is szereplő – római tábornok, Publius Canidius, Marcus Antonius egyik hadvezére terjesztett be. A szöveg szerint a királynő engedélyezte, hogy a katona tízezer zsák gabonát vihessen ki az országból ötezer amfora bor behozataláért cserébe.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Ajánlott olvasmányok:
Grüll Tibor: 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról
