Élete
Munkássága
Dorothy Crowfoot Hodgkin, született Dorothy Mary Crowfoot, brit biokémikus volt. 1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott „a fontosabb biokémiai anyagok szerkezetének krisztallográfiával történő vizsgálatáért”.
Dorothy Crowfoot Hodgkint már tinédzser korában is lenyűgözték a kristályok és a kémiai szerkezetek. Amikor 16 évesen elolvasta Parsons A kémia alapjai című művét, úgy döntött, hogy kémiát tanul.
1928-tól 1932-ig kémiát és fizikát tanult az oxfordi Somerville College-ban, negyedik évét ott töltötte krisztallográfiával, majd Cambridge-be ment szterolokat tanulni John Desmond Bernal irányítása alatt. Megragadta az akkor új röntgensugaras szerkezeti elemzés „eleganciája”, és ezzel a módszerrel először számos biológiailag releváns molekuláról készített diffrakciós képeket, beleértve a pepszint (1934) és a koleszterint (1941). Később a koleszterin (1945), a penicillin (1945, megjelent 1949), a B12-vitamin (1955) és az inzulin (1969) szerkezetét is megoldotta.
1932-ben Dorothy Crowfoot visszatért Oxfordba tanítani. Ugyanebben az évben megkezdte az inzulin kémiai elemzését, amely 35 évbe telt, hogy feltárja az anyag teljes szerkezetét.
1937-ben férjhez ment Thomas Lionel Hodgkin politológushoz. Nem sokkal első gyermeke születése után súlyosan megbetegedett rheumatoid arthritisben, de ez nem akadályozta meg a kutatásban. Azonban deformálódott ujjízületei súlyosan akadályozták a labormunkát, ezért egy speciális kart kellett a röntgenkészülékhez rögzíteni, hogy kezelni tudja. Mivel helyhiány volt, az adatokat kezdetben ugyanabban a helyiségben, árnyékolás nélkül értékelték ki. Hodgkin tisztában volt a sugárkárosodás kockázatával, de nem hagyta, hogy ez eltántorítsa a laboratóriumi munkától. 1947-ben ő lett a harmadik nő, akit felvettek a kizárólagos Royal Society tagságába. 1956-ban beválasztották a Holland Királyi Tudományos Akadémiába, 1958-ban pedig az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémiába, 1970-ben az Edinburgh-i Királyi Társaságba, 1971-ben pedig a Nemzeti Tudományos Akadémiába. 1962-től Dorothy Hodgkin a Pugwash Konferencia tagja volt, és aktívan elősegítette a megértést a keleti és nyugati tudósok között.
1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Dorothy Crowfoot Hodgkin volt a harmadik nő Marie Curie (1911) és lánya, Irène Joliot-Curie (1935) után, aki megkapta ezt a magas kitüntetést. 1965-ben ő lett a második nő – Florence Nightingale után -, akit II. Erzsébet királynő érdemrendjével tüntetett ki. Az Osztrák Köztársaság a Tudományért és Művészetért Osztrák Becsületrenddel tüntette ki. Ezenkívül a Német Természettudományi Akadémia Leopoldina – Nemzeti Tudományos Akadémia tagjává választották. 1970-ben a Bristoli Egyetem kancellárja lett. Az American Diabetes Association 1972-ben a legmagasabb kitüntetést, a Banting-éremmel tüntette ki. 1976-ban megkapta a Copley érmet, a Royal Society díját is.
1946-1947-ben az egyik oxfordi tanítványa Margaret Thatcher volt, aki vele készítette kémia szakdolgozatát.
