Élete
Munkássága
Willis Eugene Lamb Jr. amerikai fizikus volt. 1955-ben Polykarp Kusch-al megosztva megkapta a fizikai Nobel-díjat „a hirogénspektrum finomszerkezetének felfedezéséért” (Lamb-eltolódás). Lamb képes volt pontosan meghatározni az elektronenergiák meglepő eltolódását egy hidrogénatomban. Az Arizonai Egyetem Optikai Tudományok Főiskolájának professzora volt.
Lamb az Egyesült Államokban, Los Angelesben született, és a Los Angeles-i középiskolába járt. A Kaliforniai Egyetemen (Berkeley) szerzett kémiából Bachelor fokozatot. A neutronok kristály általi szórásával kapcsolatos elméleti munkáért J. Robert Oppenheimer vezetésével Ph.D. fokozatot szerzett. Az akkoriban rendelkezésre álló korlátozott számítási módszerek miatt ez a kutatás kis híján lemaradt a Mössbauer-effektus feltárásáról, 19 évvel azelőtt, hogy Mössbauer felismerte volna. Dolgozott magelmélettel, lézerfizikával és a kvantummechanika ellenőrzésével. Lamb 1951 és 1956 között a Stanford fizikaprofesszora volt. 1956 és 1962 között az Oxfordi Egyetem Wykeham fizikaprofesszora volt, valamint tanított a Yale-en, a Columbián és az Arizonai Egyetemen. 1963-ban az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjává választották.
A Lamb-eltolódás révén a kvantumelektrodinamikához való döntő és híres hozzájárulása mellett pályafutása második felében egyre nagyobb figyelmet fordított a kvantummérések területére. Egyik írásában Lamb kijelentette, hogy „a legtöbb kvantummechanikát használó embernek nemigen kell sokat tudnia a téma értelmezéséről”. Lamb nyíltan kritizálta a kvantummechanika számos értelmezési irányzatát is és a foton kifejezés használatát.
