Élete
Munkássága
Ludwig Quidde német politikus és pacifista volt, akit ma elsősorban II. Vilmos német császárt ért fanyar kritikájáról ismernek. 1927-ben Quidde Ferdinand Buisson-nal megosztva Nobel-békedíjat kapott.
Már fiatalon bekapcsolódott a Német Béketársaság (Deutsche Friedensgesellschaft) tevékenységébe és ellenezte Bismarck politikáját. 1881-ben doktorált a göttingeni egyetemen.
1893-ban csatlakozott az 1868-ban alapított Német Néppárthoz (DtVP), amely megfelelt antimilitarista, poroszellenes, demokratikus és pacifista elvárásainak.
1894-ben Quidde kiadott egy 17 oldalas röpiratot Caligula: Eine Studie über römischen Caesarenwahnsinn (Caligula: Tanulmány a birodalmi őrültségről) címmel. A 79 lábjegyzetet tartalmazó rövid esszé kizárólag a Kr.u. I. századi Római Birodalomról szól. Quidde azonban implicit párhuzamot vont Caligula római császár és II. Vilmos között, és de facto megalomániával vádolta mindkét uralkodót. A szerző ragaszkodott ahhoz, hogy röpiratát valódi nevén adják ki, ami gyakorlatilag lezárta akadémiai történészi pályafutását, amikor egy folyóirat kifejtette a párhuzamokat, amelyek egyébként észrevétlenül maradtak volna.
Az első világháború befejezése után Quidde a legtöbb némethez hasonlóan hevesen ellenezte a versailles-i békeszerződést, de más okokból, mint a német militaristák, akik főleg a német fegyveres erőkre vonatkozó hatalmas korlátozásokat és az általuk elkövetett közelgő gazdasági katasztrófát gyűlölték, amit a szerződésben meghatározott magas jóvátétel kifizetése okozná. Ő és más német pacifisták előre gondolkodtak, és abban reménykedtek, hogy Woodrow Wilson amerikai elnök megnyeri a napot azzal, hogy rámutat, hogy az ilyen súlyos körülmények már egy új háború magvait vetik el.
Amikor Adolf Hitler 1933-ban hatalomra került, Quidde Svájcba szökött, és végül Genfben telepedett le hátralévő napjaira. Egész életében optimista maradt. 76 évesen publikálta „Landfriede und Weltfriede” (1934) című esszéjét, miközben a militarizmus ismét erősödött. Úgy vélte, hogy a modern technológia elrettentheti az embereket a háborútól.
Quidde svájci száműzetésében halt meg 1941-ben, 82 évesen.
