Élete
Munkássága
Dickinson Woodruff Richards amerikai belgyógyász volt. 1956-ban André Frédéric Cournand-al és Werner Forßmann-al megosztva fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapott „a szív katéterezésének feltalálásáért és a vérkeringési rendszer kóros elváltozásainak kutatásáért”.
Dickinson W. Richards a Columbia Egyetem Egyetemi Kórházában, a NewYork-Presbyterian Kórházban dolgozott és a Columbia Egyetemen tanított, majd a londoni Orvosi Kutatóintézetben töltött egyéves tartózkodás után Henry Dale-lel a vérkeringés fiziológiáját kutatta. Dolgozott Lawrence Hendersonnal a Harvardról, majd 1931 körül a francia André Cournanddal a New York-i Bellevue Kórházban.
Cournand és Richards kutatásaikban kezdetben a tüdőbetegségben szenvedő betegek tüdőfunkciójának tanulmányozási módszereire összpontosítottak.
A következő kutatási területük a szív katéterezési technikájának kidolgozása volt. Ezzel a technikával tudták tanulmányozni és jellemezni a traumás sokkot, a szívelégtelenség fiziológiáját. Mérték a szívgyógyszerek hatását, és leírták a krónikus szív- és tüdőbetegségek diszfunkciójának különböző formáit és kezelésüket, valamint technikákat dolgoztak ki a veleszületett szívbetegségek diagnosztizálására. Ezért a munkáért Richards, Cournand és Werner Forßmann 1956-ban fiziológiai és orvosi Nobel-díjat kapott.
1945-ben Richards a New York-i Bellevue Kórházba ment. 1947-ben a Columbia Egyetem Lambert orvosprofesszora lett, ahol 1925 óta tanított. Pályafutása során a Merck Sharp and Dohme Company tanácsadójaként is szolgált, és szerkesztette a Merck Manual-t. Richards 1961-ben vonult vissza a Bellevue-nál és a Columbiánál betöltött pozíciójából.
Ő volt az egyik aláírója annak a megállapodásnak, hogy összehívják a világalkotmányt kidolgozó konventet. Ennek eredményeként az emberiség történetében először összeült az Alkotmányozó Világgyűlés, hogy kidolgozza és elfogadja a Föld Föderációjának alkotmányát.
Richards számos más kitüntetésben is részesült, köztük 1960-ban az American College of Physicians John Phillips-emlékdíját, 1963-ban a Chevalier de la Legion d’Honneur-t, 1968-ban a Trudeau-érmet és 1970-ben az Amerikai Orvosok Szövetségének Kober-érmét.
