Ízelítő a makaróni költészetből

A makaronizmus olyanfajta nyelvkeveredés, amely az anyanyelvi és az idegen nyelvi szó- és nyelvtani elemeket – képzőket és ragokat – keveri. Vannak makaróni szavak (alakkeverés) és van makaróni stílus (mondattani keverés). Ez utóbbi Olaszországban, XV. században alakult ki, de görög–latin makaronikumot már a IV. században is írtak, példa rá Decimus Magnus Ausonius (310–392) ókeresztény latin költő, aki 483 hexameterből álló Mosella című alkotásában például így ír:
Juvend αλιοϛ ιδρωϛ … νεκταρ vinoio bonoio (A jó bornak a nektára ifjító nedű.) A makaróni költészet – poesia macharonica, maccaronica, macheronica – eredete nem tisztázott, vannak, akik a maccarone, macrone ’nagyfejű, ostoba ember’ és a macheronico ’otromba, nehéz’ szavakból vezetik le jelentését. A makaronikus költészet egyfelől él a komikum adta sajátosságokkal, ugyanakkor légies költészeti eszközökkel is. A makaróni poézis eredetileg a latinul tudó, művelt, irodalomismerő embereket szólította meg, akik értik a makaronikumban lévő iróniát. Egyik létrehozója Michele Odasio (latinul Typhis Odaxius, 1450–1492), hétszáz soros, Carmen Macaronicum de Patavinis quibusdem arte magica delusis című művében gúnyolja ki azokat a padovai embereket, akik a mágia „tudományában” lelik örömüket. A makaróni költészet mesterének ugyanakkor Teofilo Folengót (1491–1554) tartják, aki álnéven írta költeményeit, például az Aeneis paródiáját, a Phantasiae Macaronicont. A stílus talán leghíresebb képviselője a francia humanista Rabelais (1494 k.–1553), aki Pantagruel című művében is sokszor alkalmaz makaronikumokat. Íme egy „klasszikus” részlet: „Hitemre, Domine, ha együtt akar vacsorázni velem, in camera – biz’ Isten – charitatis, nos faciemus magnum aldumas. Ego occidi unum diznóm, et ego habeo bon borotskam. De jó borból nem rossz latinság. Rajta hát, de parte Dei, date nobis harangas nostras. Imé, a Facultas nevében Utine-i sermo-t intézek hozzád, utinam visszaadnád harangjainkat. Vultis etiam bűnbocsánatot? Perdiem, vos habebitis, sine fizetség.”

Ajánlott irodalom:
Szerdahelyi István: Bábeltől a világnyelvig

  • Érdekes és misztikus történek, feladványok, fejtörők, gondolkodásra késztető feladatok, közmondások, idézetek és egyéb fontos, hasznos és érdekfeszítő adatok.
Előző cikkVajon kit akartak a legtöbbször eltenni láb alól?
Következő cikkHonnan ered és mit jelent, ha valaki bakancslistát ír?