I. Mátyás magyar király 1477. június 12-én üzent hadat III. Frigyes császárnak. A „villámháborúban” a magyar sereg elfoglalta Alsó-Ausztriát, majd betört Felső-Ausztriába, ostromzár alá vette Bécset.
IV. Szixtusz pápa közbenjárására 1477. december 1-jén a szembenálló felek megkötötték a gmunden-korneuburgi békét, mely szerint a magyar királyt 100 000 forint hadisarc illette, azonban csak a felét fizették ki.
A béke látszólagos maradt, III. Frigyes ellentétet szított a salzburgi érseki posztra történő kinevezési lehetőségért, amelyhez nagy területek, stájerországi várak és városok is tartoztak. Mátyás szövetségese, Bernhard von Rohr regnáló érsek átadta neki stájer, karintiai és krajnai birtokait. Így Mátyás serege bevonult Potolyba, Regedébe és Fölöstömbe. majd a passaui püspök révén Sankt Pöltenbe Mauternbe.
Mátyás 1482-ben üzent ismét hadat III. Frigyesnek. Városok, várak ostromai zajlottak. A fordulatot Bécs 1485. június 1-jei elfoglalása hozta, mellyel Mátyás kezébe került a német császár fővárosa. Ezt követően indult Bécsújhegy alá, melyet 1487. augusztus 17 -én a magyar király el is foglalt.
