A Mir szovjet űrállomás volt az emberiség első hosszú távú kutatóállomása a világűrben.
Küldetésének célja a világűrben egy nagyméretű, lakható tudományos laboratórium biztosítása volt. Az állomás hét modulját az űrben kapcsolták össze, miután Proton hordozórakétákkal célba juttatták.
A Krisztall anyagtudományi modult 1990. május 31-én indították ugyancsak Proton hordozórakétával, mely 1990. június 10-én dokkolt.
A Krisztall technológiai, anyagtudományi, geofizikai és asztrofizikai laboratórium volt hivatott a szovjet Buran típusú űrrepülőgépek Mirhez kapcsolására, melyre azonban a program törlése miatt nem került sor. Tartozékai a gallium-arzenid és cink-oxid kristályok előállítására alkalmas Krater–V elektromos kemence, egy kis melegházat fényforrással és táprendszerrel növények termesztésére.
