A francia forradalom korai szakaszában népszerű lincselési mód lett a nép körében a lámpavasra való akasztás. Joseph de Doué pénzügyminisztert és Louis Bertier de Sauvigny intendánst, a miniszter vejét a párizsi csőcselék a Grève téren egy lámpavasra akasztotta fel és lefejezte. Ekkor vált a Lámpavasra vele! (À la lanterne!) kifejezés szállóigévé. Camille Desmoulins újságírót és forradalmárt (képünkön) nevezték el a „lámpavas ügyészének”, leginkább azért, mert a Discours de la Lanterne aux Parisiens (Párbeszéd a párizsi lámpavasakról, más fordításban A lámpavas beszédei a párizsiakhoz) című, 1789 augusztusában írt pamfletjében jogos büntetésnek nevezte ezt a kivégzési formát.
Amikor a Grève téren 1792 áprilisában felállították és elkezdték alkalmazni a nyaktilót, a lámpavasra akasztás mint kivégzési mód egyre inkább háttérbe szorult. Azonban a későbbiekben néhány más országban ismét népszerű lett, így például Bécsben 1848. október 6-án szintén lámpavasra akasztották Theodor le Latour hadügyminisztert.
