Kesztyű, amely reméljük soha nem jön vissza a divatba

A 19. század egyik legelegánsabb kesztyűjéről van szó, amely a minőségi munka mellett az emberi kegyetlenségről is ismert.

A legnemesebb családok egyik elmaradhatatlan kelléke volt a csirkebőr kesztyű. Ahogy reklámozták, az illatos kezű hölgyek előkelő kiegészítője. Számos kesztyűkülönlegesség készült az évezredek alatt, de a limerick kiemelkedik brutalitásával.

Ez olyan finom bőrből készült, hogy pergamenszerű vékony anyagával egy dió héjában is elfért. Talán a mai gumikesztyűkhöz hasonlíthatnánk vastagságát. Akkoriban mindezt elképesztő finom munkával tudták előállítani a mesteremberek, de ehhez egy különleges anyagra is szükség volt, amely nem a csirkéktől származik, hiába az elnevezés.Talán ezzel is takarni akarták a tényt, hogy a meg nem született borjak bőrét használták fel hozzá.

Rengeteg tehenet tenyésztettek csak azért, hogy a megtermékenyítésük után a vágóasztalra fektessék őket. A hasukból kiemelt borjak bőre volt alkalmas arra, hogy létrehozzák a világ egyik legpuhább, legvékonyabb kesztyűjét. Az üzletek kirakatában a dióhéjba helyezett anyag jelezte minőségi hovatartozásukat, az előkelő hölgyek gardróbjában pedig sorra lógtak a drága kiegészítők.

Először az írországi Limerick városában állították elő ezeket, így nevét is innen kapta. Sokunk nevében mondhatjuk, reméljük soha nem látjuk ismét a boltok polcain.