Agytörő legfrissebbek

Ó, szent együgyűség! Ki mondta valójában?

A legismertebb történelmi legendák közé tartozik az a jelenet, amely szerint az […]

Köztéren vesszőzték meg a magyar bánya tulajdonosát

Leánykori nevén Buchwald Franciska, Aradon látta meg a napvilágot 1804-ben. 24 […]

Halat enni szégyennek számított az ókori görögöknél

Nem is hinnénk, hogy az ókori Görögországban milyen elutasítóak voltak a […]

Dobozi Mihály, aki tragikus módon vetett véget kedvese életének

Az 1526-os mohácsi csata után a törökök elfoglalták Buda várát, majd […]

Nem volt ismeretlen állat a teve az ókori Pannóniában

Talán meglepő lehet, de az ókori Pannónia területén nem volt ismeretlen állat a […]

Louis Néel

Louis Eugène Félix Néel francia fizikus volt. 1970-ben Hannes Alfvén-el […]

Hannes Alfvén

Hannes Olof Gösta Alfvén svéd fizikus volt. 1970-ben Louis Néel-el megosztva […]

Gyógyítja-e a harctéri sebeket az agyvelő fogyasztása?

A görög mitológia ad választ a kérdésre. Tüdeuszt (Tydeus), a kicsi, de annál […]

Akad huncut.

Mindig van valaki, aki vállalja a hivatalt.

Agytörő közösség

Szeretettel várjuk közösségünkbe a történelmet érintő érdekes és misztikus cikkeket és adatokat kedvelőket.

Ervin
Ervin

Ervin germán eredetű név, valószínűleg a Herwin vagy az Eberwin formából alakult ki. Jelentése: a […]

Nyelvtudomány

A köznép szokása, a tájegységek, mind módosította picit a beszélt nyelvet, de még az írást is. Egészen az első helyesírási szabályzatig sokszor komoly küzdelmet vívtak a hozzáértők. Az 1832-es helyesírási szabályzat megalkotása előtt két kiemelkedő csoport nézetei feszültek e...
Az ókori görögök barbárnak tartották mindazokat, akik más nyelven beszéltek, mint ők. A rómaiak barbarus formában vették át a szót, ami egy idő után már nemcsak idegent, hanem műveletlent, kulturálatlant is jelentett. A császárkorban további jelentésváltozáson esett át a szó, am...
Számos sajátossággal rendelkezik ékes magyar nyelvünk, az egyik legkülönösebb a páros testrészek megnevezésével kapcsolatos: a magyar embernek szeme van (és nem szemei), lábunk van (és nem lábaink), kezünk van (és nem kezeink). Ha a páros testrészek kerülnek szóba, akkor a kettő...
Az ókori Rómában igen nagy becsben tartották a kimondott szót, valójában még isteni erőt is tulajdonítottak neki. Rengeteg szó származik a for, fari, fatus sum (’mondani, kimondani’) igéből. Íme néhány – több mai nyelvben is használatos szó – eredete. Egy gyermek születésekor...
A XVIII. század végén kirobbanó nagy francia forradalom ideje előtt népszerű style noble (’nemes stílus’) alapjaiban határozta meg az ancien régime szóbeli és írásos közbeszédét. A „rendszerváltás” kezdetétől kezdve azonban megszületett és meghonosodott a style sans-culotte, kös...
Talán nem sokan töprengtek még el azon, hogy az ábécé miért éppen az a betűvel kezdődik és a z (nálunk a zs) betűvel végződik. A betűk egymásutánisága ugyanis nem törvényszerűség, bármilyen más sorrend működőképes lenne. Bár logikai magyarázat nincs rá, egy elképzelés megmagyará...
Bár manapság már nemigen mondjuk az ostoba, buta emberekre, hogy tökkelütött, a „tökkel ütötték a fejét” szólás régre nyúlik vissza – igaz, eredete homályos. Vannak, akik szerint évszázadokkal ezelőtt tökkel (vagy tökszárral) verték-csapkodták az engedetlen, vásott gyerekek fejé...
Jelenleg körülbelül hétezer nyelv létezik a világon. A nyelvészeket – de természetesen nem csupán őket – régóta foglalkoztatja az is, vajon hogyan keletkezik egy új nyelv. Már az ókorban is voltak, akik kíváncsiak voltak arra, hogy vajon melyik lehet a legősibb nyelv. (Vannak, a...
Még manapság is hallani a fittyet hány (valaki valamire vagy valakire) kifejezést (azaz amikor valaki fölényesen vagy lekezelően viselkedik valakivel; nem törődik valakivel vagy valamivel). Maga a fitty úgynevezett onomatopoetikus (hangfestő, hangutánzó) szó, azon szavak közé ta...