Maga az ötlet, hogy a városban fix időpontokban, megadott útvonalakon eljuttassák az embereket az állomások között, igencsak újszerűnek hatott első alkalommal. Igaz, nem a rendszerrel, inkább az emberek hozzáállásával volt probléma.
Az 1600-as évekig kell visszamennünk, akkor még lovak húzták ezeket a kocsikat. Párizsban kezdett bele modern vállalkozásba a matematikus-filozófus Blaise Pascal. A járművek a Saint-Antoine kapu és a Luxembourg-kert között közlekedtek. Mindössze 8 perces menetidővel számolhattak az utazók.
5 sou-t tett ki egy utazás, ami nagyjából két csirke ára vagy egy fonómunkás napi bevétele volt. Sajnos a vállalkozás egy idő után bebukott, 1677-ben már nem szállítottak így embereket. Ennek okai valószínűleg az áremelkedés, hiszen 6 sou lett egy utazás díja, valamint problémát okozott a tehetősebb embereknek, hogy gyakran az egyszerű munkás is felszállt a kocsira, vegyülni kellett tehát a néppel. Akkoriban az sem volt ismeretlen, hogy az ember gyalog tegyen meg hosszabb utat, illetve sokan a saját házukban alakítottak ki üzlethelyiséget, ahol el tudták végezni a napi munkát.
