A francia zeneszerző, Olivier Messiaen (1908-1992) a modern egyházi zenét képviselte, és még a halál pillanataiban is ez éltette.
A zenei karrierje mellett madarászként volt ismert, amit legjobb tudása szerint össze is mosott a műveiben. Csaknem nyolcvan madárfaj énekét örökítette meg kottában, és még egy kétórás előadás is született ebből adódóan, melynek eljátszására nagyon kevesek vállalkoznak.
Zenei hozzáállását az is különlegessé teszi, hogy sokszor a színeket állította előtérbe, azokról írt hosszabb darabokat, mely az életének nehéz pillanatait is képes volt boldogabbá tenni. A háborús időszak őt sem kerülte el.
1940-ben a francia ellenállásban harcolt, majd elfogása után egy lengyel fogolytáborba szállították. Igazi terrorként beszélt erről az élete későbbi szakaszában, de még itt is a zene rabja volt. Nem telt el nap, hogy ne dolgozott volna a táborban a Quatuor pour la fin du temps (Kvartett az idők végezetére) című zeneművén. Minderre a Jelenések könyve egyes fejezetei inspirálták.
A melankolikus és egyben tragikus művet már odabent hallhatták a táborban, ugyanis visszaemlékezéseiben egy 400 fős tömegről mesélt, akik elsőként hallhatták szerzeményét.
