Élete
Munkássága
Li Cseng-tao kínai származású amerikai fizikus. 1957-ben Jang Csen-ning-el megosztva fizikai Nobel-díjat kapott „az úgynevezett paritási törvények beható vizsgálatáért, amely az elemi részecskékkel kapcsolatos fontos felfedezésekhez vezetett”.
Li Cseng-tao a középiskolát Ganzhouban végezte, 1943-ban érettségizett. Beiratkozott a Hangzhou-i Zhejiang Egyetemre. A japán invázió miatt azonban Kunmingba kellett menekülnie, ahol találkozott Li Cseng-tao-val is. Mivel nagyon ígéretes fizikus hallgatónak számított, 1946-ban állami ösztöndíjat kapott, amellyel a Chicagói Egyetemre került. Miután 1950-ben doktorált a fehér törpecsillagok hidrogéntartalmáról, néhány hónapig a Yerkes Astronomical Observatory-ban dolgozott (Wisconsin).
1950 és 1951 között a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem oktatója volt, majd Princetonba ment, és ott volt lehetősége Li Cseng-tao-val együtt dolgozni. 1951 és 1953 között, majd 1957 és 1958 között, valamint 1960 és 1962 között az Institute for Advanced Study tagja volt. 1961-ben Sloan kutatói ösztöndíjas lett. 1953-ban kinevezték a Columbia Egyetem fizika adjunktusává, majd 1955-ben egyetemi docensi kinevezést, majd 1956-ban professzori kinevezést kapott, 29 évesen – ezzel a tanszék legfiatalabb professzora lett.
Lee elsősorban a statisztikai mechanikával, az elemi részecskefizikával és a kvantumtérelmélettel foglalkozott, de kezdetben az asztrofizikával is. Különösen az 1950-es években a statisztikus mechanika (különösen az Ising-modell) és az elemi részecskék fizikája terén végzett úttörő munkája során Li Cseng-tao-val folytatott szoros együttműködése révén, gyorsan nagy elismerést vívott ki a fizikusok körében, és J. Robert Oppenheimer is elismerte korának legzseniálisabb elméleti fizikusának. A Janggal való szoros együttműködés később felbomlott, és barátságuk kihűlt.
1957-ben, 31 évesen Lee Jang Csen-ning-el együtt megkapta a fizikai Nobel-díjat „a paritás törvényeinek alapkutatásáért, amely fontos felfedezésekhez vezetett az elemi részecskékkel kapcsolatban” – ezzel Lawrence után a második legfiatalabb nyertes. Lawrence Bragg után ő a második legfiatalabb fizikai Nobel-díjas.
Lee több mint 300 tudományos közleményt írt. Válogatott dolgozatainak négy kötete közel 3000 oldalt tesz ki.
