Sokan az északi Finnországra gondolnak, mivel hozzá kötjük a hideg telet, a szánhúzó rénszarvasokat és a meleg piros kabátot, egyébként is ott található a “műhelye”, de téves ez az elképzelés.
Az elterjedt nyugati történetekben valóban a havas északról indul, ugye december 6-án útra kel az ajándékokkal, de a valóságos személy, akiről kialakultak a legendák Törökország déli részén nyugszik.
A régészek biztosak abban, egy Szent Miklós (270-343) a mai török Antalya tartományban látta meg a napvilágot, és itt lett Myra városának püspöke. Kevés feljegyzés maradt meg róla, de a legendák biztosan hozzá köthetőek.
Az egyik ilyen történet szerint egy elszegényedett nemesember három lányára prostitúció várt volna. Miklós elhatározta, hogy segít rajtuk, éjjel egy arannyal teli erszényt dobott be az ablakon, így a legidősebb leányt tisztességesen férjhez tudták adni. Az elkövetkező években így tett a másik két lánnyal is.
Szent Miklós legendájának másik változata szerint, pont akkor dobta be a pénzt, mikor a leány a harisnyáját a kéménybe tette száradni, így pont a harisnyájába esett. A névtelen jótevőről elterjedt a szóbeszéd, hogy a mindig hóborította Taurus hegységből jön, ő maga a “Télapó”. Azonban kitudódott a titok, a jótevő pedig nem más, mint maga Miklós a város keresztény püspöke.
Az 1920-as évektől gyerekkönyvekben már találhatóak rajzok, grafikák a kövérkés, piros ruhás jókedvű öregemberről, és a Coca-Cola 1931-ben indított reklámjai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Mikulás alakját ma ilyennek ismerjük.
A sírhelyét csak nemrég találták meg egy törökországi tengermelléki bizánci templom alatt, melyet a középkorban a Földközi-tenger emelkedő szintje által lerombolt bazilikára építettek. 2017-ben kezdték a teljes feltárást, az elbontott mozaikkövek alatt pedig rátaláltak a leletekre. Valószínüleg a sírbolt védelme és helyszíne miatt épült rá a templom.
Az UNESCO már 1982-ben a világörökség listájára tette a különleges emlékhelyet.
