A szovjet csapatok 1956. november 4-én megszállták Magyarországot. Az egy nappal korábban, november 3-án megalakult harmadik Nagy Imre-kormány miniszterelnöke a jugoszláv követségre menekült, Mindszenty bíboros pedig az amerikai nagykövetségre. Egyedül Bibó István maradt a Parlamentben, képviselve a Magyar kormány jogfolytonosságát.
Ezen a napon hangzott el Kádár János felhívása az ungvári rádióból, Nagy Imre rádiószózata a nemzethez, de Bibó István kiáltványa is a néphez. Bibó István segítségkérő üzenetet küldött az amerikai nagykövetségen keresztül Dwight D. Eisenhower amerikai elnöknek. Az ungvári rádión keresztül jelentették be szovjet utasításra a Kádár-korszak szóhasználatában a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György vezetésével, melynek elnöki tisztségét Kádár János töltötte be.
Jogi szempontból a Nagy Imre-kormány létezett, de a Kádár-kormány november 4-én a rádión bejelentette megalakulását, amely törvénytelennek minősíthető, hisz elődje még hivatalban volt. A Nagy Imre-kormányt csak 1956. november 7-én mentette fel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A Parlamentben ekkor tett esküt a Kádár János-kormány a szovjet fegyverek védelmében.
A forradalom és szabadságharc vérbefojtói évtizedekig eltussolták, hogy 1956-ban nem a magyarok hívására érkezett a bevonuló szovjet hadsereg, hanem a törvényes Nagy Imre-kormányt döntötte meg, és saját bábkormányát állította helyébe. A Magyar Közlöny 1956. november 12-i számában megjelentek szerint a Kádár-kormány november 12-ig törvénytelenül működött, hiszen a harmadik Nagy Imre-kormány felmentése 1956.november 12., amely dátum megegyezik a Kádár-kormány kinevezésének dátumával.
