Vasból vannak a felhők a pokoli bolygón

Egy nemzetközi tudóscsapat nemrég megvizsgálta a 2015-ben felfedezett, Földünktől mintegy 850 fényévre található, WASP-121b névre keresztelt exobolygó légkörét. A csillagászok folyamatosan tanulmányozzák az égitestet, azt már kiderítették, hogy a bolygó körülbelül 30 óra alatt kerüli meg a csillagát (a WASP-121-et), felszínén pedig akár 2700 Celsius-fok is lehet, s a Jupiternél kétszer masszívabb bolygó különleges, megnyúlt alakját a csillagához való közelségével és az ekképpen rá ható tömegvonzással magyarázzák. A planéta tulajdonképen úgynevezett forró jupiter, azaz egy óriási gázóriás.
A mostani vizsgálat kimutatta, hogy a bolygó az éjszakai, azaz a csillagával átellenes oldalán jelentősen lehűl az akár 2700 Celsius-fokos hőmérséklet, így lehetővé válik, hogy a légkörben lévő hidrogén- és oxigénatomok vízzé álljanak össze. Csapadék azonban nem lesz belőlük, mert az óránként csaknem 18 ezer km/h-s szélviharok a napos oldalra kerülnek és ott újra hidrogén- és oxigénatomokká szakadnak szét. Az exobolygó légkörében feltételezett vas, titán és korund (alumínium-oxid) a feltevések szerint a napos, forró oldalon nagyon elpárolognak, néhány óra leforgása alatt a hűvös, éjszakai oldalra kerülnek, ott hirtelen lehűlnek és fémeső formájában hullanak alá.