A legjobb dolog a szeletelt kenyér feltalálása óta! – népszerű frázis, ami valójában az első előre szeletelt és csomagolt kenyér reklámszlogenjéből („a legnagyobb előrelépés a sütőiparban a kenyér becsomagolása óta”) alakult ki Amerikában. Nehéz elhinni ennek fényében, hogy a szeletelt kenyér őshazájában, ahol ma már szinte csak kézműves pékségekben lehet hagyományos, egész kenyeret kapni, a piacra dobás és az elsöprő siker után 15 évvel a kormány betiltotta a szeletelt kenyeret.

Örültek a lekvárgyártók

A szeletelt kenyeret nem csak a háziasszonyok üdvözölték, hanem a kenyérre kenhető élelmiszerek – vaj, lekvár, májkrém stb. – gyártói is. A szeletelt kenyér szeletei ugyanis vékonyabban voltak annál az átlagos szeletvastagságnál, mint amit korábban vágtak maguknak az emberek, ami azt eredményezte, hogy egy étkezés alatt több szelet kenyeret ettek. Több szelet ugyanakkor nagyobb kenhető felületet jelent, vagyis a lekvárok és hasonló élelmiszerek forgalma érezhetően megnőtt a szeletelt kenyerek megjelenésével.

Claude R. Wickard, az USA mezőgazdasági minisztere 1943. január 18-án hirdette ki a szeletelt kenyér betiltását az egész Egyesült Államokban, a háborús állapotokra hivatkozva. Ekkor már bő egy év eltelt Pearl Harbor óta, a csendes-óceáni hadszintéren már teljes fordulatszámon dühöngött a háború, de a nyugati frontra éppen csak betették a lábukat az amerikai katonák, Észak-Afrikában.

A tiltás hivatalos indoklása a szeletelt kenyér csomagolására hivatkozott; ez vastag zsírpapír volt, ami megakadályozta, hogy a szeletelt kenyér levegőt kapjon és kiszáradjon. A zsírpapírral pedig spórolni kellett a háborús gazdaság kedvéért. A tiltás melletti érv volt még, hogy a szeletelt kenyér megjelenése jelentősen megemelte a kenyérfogyasztást Amerikában, így az illetékesek azt gondolták, hogy ha betiltják, a fogyasztás is vissza fog esni, ami egyrészt lenyomja a kenyér és a liszt árát, másrészt megkönnyíti a katonaság számára az utánpótlás felhalmozását. Végül az is a tiltás mellett szólt, hogy a szeletelőgépek készítéséhez sok jó minőségű acélra volt szükség, amire a hadiiparnak akkor nagyobb szüksége volt.

Amikor jó másfél hónap múlva a tiltást megszűntették, már mindenki számára világos volt: a három felsorolt hivatalos indoknak semmi értelme nem volt. A zsírpapírból valójában nem volt hiányaz amerikai gazdaságban, sőt a kenyeret gyártó cégek általában több hónapra elegendő csomagolóanyagot tartottak raktáron. A kenyérfogyasztás nem esett vissza, ráadásul az országnak akkor már több mint 35 milliárd liternyi liszt tartaléka volt, ami egész Amerika kétéves fogyasztását fedezte volna akkor is, ha egyetlen búzakalászt sem aratnak le ezalatt. A kenyérszeletelő gépekhez felhasznált acél pedig csepp volt a tengerben a hadiipar acélfogyasztásához képest, ráadásul a gépek sokáig üzemképesek voltak, ritkán kellett cserélni őket.

Ahogy az várható volt, a nagyközönség merő megdöbbenéssel fogadta a szeletelt kenyér betiltását, a New York Times címlapon közölte a felháborodott háziasszonyok leveleit, akik teljesen kiakadtak azon, hogy kézzel kell vágniuk a kenyeret. Nagyjából ötven napi nélkülözést követően Amerika fellélegezhetett, a minisztérium közölte, hogy a tiltás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és 1943. március 8-tól újra legális lett a szeletelt kenyér.

  • Érdekes és misztikus történek, feladványok, fejtörők, gondolkodásra késztető feladatok, közmondások, idézetek és egyéb fontos, hasznos és érdekfeszítő adatok.
Következő cikkNem minden macska dorombol

Hozzászólok a cikkhez

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét